Tudomány

Kiderült, hogyan épültek a hatalmas, ősi struktúrák

A Colorado-fennsíkon, a mai Új-Mexikó állam területén található Chaco-kanyon sivatagos vidékén hatalmas települések maradványai fekszenek – írja a ScienceAlert. Az időszámítás szerinti 9-12. században a pueblók és a navahók ősei éltek erre, óriási épületeik esetenként négyemeletesek voltak, és több száz szobából álltak.

A homokkőből és fából emelt struktúrák a legnagyobbak voltak, amelyeket a 19. század előtt Észak-Amerikában építettek. Mivel a térség korabeli lakói nem ismerték a kereket és az igás állatokat, fa pedig nem nagyon akadt a környéken, a munka különösen komoly erőfeszítést igényelhetett.

A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy az őslakosok miként tudták megmozgatni az alapanyagokat.

Egy új tanulmányban James Wilson, a Boulderi Coloradói Egyetem munkatársa és kollégái erre a kérdésre keresik a választ. A szakértők kísérletezéssel igazolták, hogy a koponya, nyak és gerinc elég ellenálló ahhoz, hogy az emberek fejpántokat felhasználva 60 kilogrammnyi gerendát 100 kilométeren át tudjanak cipelni.

P_Wei / Getty Images

A tesztek során hamar kiderült, hogy a fát vállon hordva hamar fárasztóvá válik a teher. Mint bebizonyosodott, a tömeg fejre való rögzítése sokkal kényelmesebb, ily módon ráadásul egyszerre többen is tudnak hordani egy-egy rönköt. A Chaco-kanyonban egyébként több olyan kerámiatöredék is előkerült, amelyeken az látható, ahogy a helyiek ilyen módon, pántok segítségével visznek alapanyagokat.

A nepáli serpák a mai napig használják szállításra a fejüket, a módszerrel akár 111 kilogrammot is elbírnak. Wilsonék megfelelő gyakorlás után napi 25 kilométert tudtak megtenni egy 60 kilogrammos fát hordozva.

A friss eredmények arra is magyarázatot adhatnak, hogy a Chaco-kanyon ősi útjai miért voltak olyan szélesek: a kialakítás a gerendák mozgatását szolgálhatta. Ahhoz, hogy csökkentsék az imbolygást, az őslakosoknak összehangoltan kellett sétálniuk. A számítások alapján három ember viszonylag könnyedén elhozhatott egy 85 kilogrammos rönköt a távoli Chuska-hegység erdeiből.

A kanyon városainak felépítéséhez akár 200 ezer gerenda is kellhetett. Noha a folyamat bizonyosan soká tartott, a fejen való behordás megkönnyíthette a munkát. A közös utak megerősíthették a korabeli társadalmi kapcsolatokat, de az sem kizárható, hogy a feladatot rabszolgákra bízták.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik