A szív- és érrendszeri betegségek mellett a rákos megbetegedések világszerte vezetik a halálozási statisztikákat. A legtöbb esetben ismerjük a hajlamosító tényezőket, számos szűrővizsgálat elérhető, a felvilágosító tevékenység is aktív, mégis a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján csak 2021-ben 30 593 ember halálát okozták rosszindulatú daganatok.
Tudjuk, hogy a korai felismerés jelentősen megnöveli a gyógyulás esélyét, az ideális az, ha még a tünetek jelentkezése előtt azonosítják az elváltozást. A rák azonban gyakorlatilag bármely szervrendszerünkben kialakulhat, a különböző típusok felsorolása is oldalakat töltene meg. Így aztán, amikor a rákszűrésen való részvétel elhatározásból tetté érik, adódik a gyakorlati probléma: a megnyugtató válaszhoz vagy tucatnyi vizsgálatra lenne szükség.
Vannak persze módszerek, amelyek vérből képesek kimutatni a rosszindulatú daganat jelenlétét, de összetettségük miatt ezektől sem várhatunk átfogó, pontos diagnózist.
Itt jön a képbe a Kromat Kft. és Dr. Márk László, a PTE ÁOK Analitikai Biokémia Tanszék vezetőjének közös szabadalma, félhivatalos nevén a „nyálproteomikai vizsgálat”. A laikus számára érthetőbb, ha azt mondjuk, egy olyan eljárásról, kis gépről van szó, ami nyálmintából képes kimutatni a fej – kivéve az agyat – és a nyak területén létrejött elváltozásokat, összesen vagy tucatnyi daganattípust. A részletekről Márk Lászlót kérdeztük.
Az egyik leghalálosabb
Az úgynevezett fej-nyaki daganatok közé tartozik minden, e területeken kialakuló rákos elváltozás az orrüregi ráktól a nyálmirigyeket, a szájüreget, a gégét, a pajzsmirigyet stb. érintő megbetegedés – kivéve a már említett agydaganatot. A téma szomorú aktualitása az, hogy Magyarországon ezek a leghalálosabb ráktípusok közé tartoznak, mivel többségük esetén a dohányzás és az alkoholfogyasztás kockázatnövelő tényezőt jelent. A másik nagy probléma, hogy gyakori az áttétképződés, és bár a fej-nyaki daganatok alapvetően jól kezelhetők, ám jellemzően későn derül rájuk fény.
Specializált szűrés eddig nem létezett, a diagnózis az orvosi rutinon múlt egy-egy fogászati vagy fül-orr-gégészeti vizsgálat során
– mondja a 24.hu-nak Márk László.
Tegyük hozzá, sokan fogorvoshoz is csak akkor mennek el, ha már elviselhetetlen állapotok uralkodnak a szájukban, fül-orr-gégészeti szakrendelésre pedig nyilván nagyon kevesek járnak „rutinból”, ellenőrzés céljából.
Nehéz a rákot azonosítani
Lépjünk most hátrébb pár lépést, és nézzük, hogy a rákszűrésben miért kell több diagnosztikai eljárást alkalmazni egyetlen átfogó, mindenre kiterjedő, egyszerű szűrési eljárás helyett – ahogy mondjuk a Covid-tesztek működnek. Azért, mert a betegség rendkívül heterogén elváltozásokat okoz, ott a rákos szövet, az azt körülvevő szövet, az egészséges struktúrák, vagyis sokféle sejtcsoportot ölel fel.
Így aztán szinte nem létezik olyan, speciális biomarkere, amellyel kimutatható lenne bármilyen testfolyadékból:
A vérvizsgálat egy lehetséges út, de számos nehézsége van, amelyek magyarázata átlépné laikus tűréshatárunkat, ezért higgyük el a szakembernek: olyan, mintha tűt keresnénk a szénakazalban, illetve gyakori a fals pozitív vagy fals negatív eredmény. A vér mellett azonban más testfolyadékok is használhatók diagnosztikára, ilyen többek közt az orrváladék, a könny vagy – mint esetünkben is – a nyál. Sőt, ezeknek a vizsgálata is egyszerűbb.
Daganat jelei a nyálban
Márk László kutatásait évekkel ezelőtt az a feltételezés indította el, hogy a nyálban megjelenő fehérjék, molekulák jellemzők lehetnek nemcsak egyes ráktípusokra, de az esetlegesen jelenlévő összes daganatfajtára. Kevéssé tudományosan, ámde érthetően fogalmazva inkább általánosságokra koncentrált, a nyomok szélesebb spektrumára.
Letett arról, hogy az adott tumorra jellemző egy-egy molekulát azonosítsa, ehelyett a rák ujjlenyomatát kereste. Bármilyen fej-nyaki tumor ugyanis olyan enzimatikus hatásokat indít be, amik hatására bizonyos fehérjék szétesnek, „darabjaik” pedig kimutathatók a nyálból.
Így pedig mindegy, milyen daganattípus a kiindulási pont, a molekulákat felbontó folyamat a rák következménye, azaz jelenlétük esetén a tumorszűrés eredménye pozitív
– magyarázza a PTE tanszékvezetője.
Képzeljünk el egy patakot, amelynek alsó szakaszán vízmintákat veszünk, hogy megtudjuk, élnek-e benne halak. Elkezdhetjük kutatni a domolykó, a keszeg, a paduc stb. egyes DNS-szekvenciáit, de kevés az esély, hogy a mintában sérülésmentesen, azonosítható módon megtaláljuk. Sokkal inkább sikerrel járunk akkor, ha ehelyett pikkelyekre, ürülékre koncentrálunk, hiszen egyelőre a kérdés csupán arra irányult, élnek-e halak a patakban. Ha igen, akkor lehet tovább vizsgálódni.
Otthon is használható
A gyakorlati megvalósítást egy kutatás-fejlesztési pályázat indította el, a Kromat Műszerforgalmazó Kft. szakembereivel együttműködve Márk László elkezdett dolgozni az eszközön, amely nyálmintából képes kimutatni az összes fej-nyaki ráktípus jelenlétét a szervezetben. A végeredmény pedig egy diagnosztikai szaktudás nélkül, akár otthon, háziorvosi rendelőben is használható, hordozható berendezés.
A sikeres szabadalom után a műszer jelenleg továbbfejlesztés alatt áll. Maga a szabadalom a nyálban zajló enzimatikus folyamatok széles körére kiterjed, a kutatás folytatásaként jó eséllyel lehetővé válik az agyat és a tüdőt érintő daganatok kimutatása is a berendezés segítségével.
