Egy friss tanulmány alapján a Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és talán sertéseket is vittek magukkal – írja az MTI a BBC-re hivatkozva. A szakértők korábban úgy gondolták, hogy a hódító vikingek angliai falvakból lopták el az állatokat, az elhamvasztott maradványokon végzett új elemzés azonban mást mutat.
A Durhami Egyetem és a brüsszeli Vrije Egyetem doktori kutatója, Tesi Löffelmann azokat a 9. századból származó leleteket vizsgálta meg, amelyek Heath Wood sírhalmaiból kerültek elő. A szakértő szerint a nyughelyekben együtt eltemetett, elhamvasztott állati és emberi maradványokat találtak. Az állatoknak különleges szerepük lehetett, erre utal, hogy a közös hamvasztás.
A kutató úgy véli, inkább tartották az állatokat kedvtelésből, mint csupán gazdasági célokból. Az eredmények azt mutatják, hogy korábban alábecsülték, mennyire fontosak voltak az állatok a vikingek életében: a lovak és a kutyák több hétig hajóztak a harcosokkal az Északi-tengeren. Akkoriban még kisebbek voltak a lovak, ami fontos szempont lehetett a hely szűke miatt, de az út azért így is kényelmetlen lehetett.
Julian Richards, a Yorki Egyetem és a feltáráson dolgozó régész hangsúlyozta, az ásatáson felfedezett maradványok szolgáltatják az első tudományos bizonyítékot arra, hogy a viking harcosok lovakat szállítottak Angliába. A kutatók a csontok izotópos elemzéséből állapították meg, hogy az állatok Skandináviából érkeztek.
Az északi mitológia és a 13. századi sagák szintén megerősítik, hogy az állatok fontosak voltak a vikingek életében. Az ásatáson sertéscsontot is találtak, de a kutatók szerint az nem élő állatból származhatott, hanem inkább egy játékból, esetleg valamilyen jelkép lehetett, amelyet Skandináviából hoztak magukkal.
