A fagyos, hideg hétfő végén hidegfront érte el hazánkat, nyomában jelentős felmelegedéssel, majd a következő napokban még több front átvonulása várható. Lesz itt minden, amit kevésbé szeretünk a télből, viharos szél, csapadék minden halmazállapotban, keményebb mínuszok és enyhébb időszakok – talán a teljes káosz a legmegfelelőbb kifejezés.
Két lényeges kérdés adódik a hétre: miként hozhat felmelegedést egy hidegfront, illetve a gyakorlatban milyen időjárásra kell készülnünk? Molnár László meteorológussal, a Kiderül.hu munkatársával beszélgettünk.
Enyhe, szeles, csapadékos
Hétfőn az első hidegfronttal beáll a nyugatias áramlással járó, úgynevezett zonalitás, az elmúlt hideg napokhoz képest jelentős enyhülést tapasztalhatunk. Napközben országszerte 3-8, 4-9 fok körül alakulnak a maximumok, az ország nagy részén éjjel sem kell fagypont alatti értékekkel számolni – a jelentősen megerősödő szél azonban jócskán ronthat hőérzetünkön.
Péntekig nagyjából naponta érkeznek északnyugat felől a frontok, de jelentős csapadékot nem hoznak, átlagosan 1-2 milliméter várható mindegyikből. Délnyugaton jellemzően esőre, a középső országrészben, így a fővárosban is havas esőre, míg észak-keleten és a hegyekben havazásra számíthatunk–nagy eséllyel alakulnak ki záporok is mindhárom variációban.
Hideg és száraz
A hét utolsó munkanapján aztán az újabb front kissé északiasabb pályán érkezik, ami egy csapásra megszünteti az enyhe, záporokat okozó zonális áramlást. Egy anticiklonnak köszönhetően az érkező hideg a hétvégére velünk is marad:
Az Agronaptár.hu hosszabb távú előrejelzése szerint jövő hétfőn újabb hidegfront érkezik, ám a „káosz” eredményeként a meteorológus szavaival: „a folytatás pontos prognózisához itt már igen nagy képzelőerő kell”. Komolyabb csapadék valószínűleg nem lesz, ám a hőmérsékleti értékekkel kapcsolatban sok a bizonytalanság, egyelőre az enyhülés látszik valószínűbbnek.
Meleget hozott a hideg
Szakadjunk most el az életterünket jelentő földfelszíntől, a hidegfront okozta meleg magyarázata ugyanis a fejünk felett tartózkodik, úgy hívják, inverzió.
Tudjuk, hogy a meleg levegő sűrűsége kisebb a hidegénél, ezért a fizika törvényeinek engedelmeskedve felfelé áramlik. A levegőt pedig a talajból áradó hő „fűti”, ezért felfelé haladva egyre alacsonyabb hőmérsékletet mérünk. Csakhogy a Kárpát-medencében, a medence jellegből adódóan a téli félévben gyakran a feje tetejére áll ez az alapigazság.
Ha egy-egy hideg periódus után meleg levegő áramlik a medence fölé, akkor a fizikának „nincs tennivalója”: az alsó pár száz méteren, esetleg egy kilométeren beszorul a hideg, fölötte terpeszkedik a meleg, nincs vertikális mozgás, vagyis úgynevezett átkeveredés. Ilyen esetekben felfelé haladva emelkedik a hőmérséklet – persze csak egy darabig –, ezt nevezzük inverziónak.
Az elmúlt napok az inverzió jegyében teltek, a hétfői hidegfront azonban átkeverte a légrétegeket, megszüntette az inverziót. Hidegfrontról van szó, tehát a korábbinál valóban hűvösebb légtömegeket szállít, ám ezek még mindig enyhébbek annál, mint amit az inverzió a felszín közelébe szorított. Így okoz a hidegfront felmelegedést a Kárpát-medencei teleken.
