Szombaton a kellemes, tavaszt idéző időben a hírek már mediterrán ciklonokról, véget nem érő esőkről szóltak, hogy a várakozások szerint egy hét alatt akár a januári átlagos csapadék kétszerese is hazánkra zúdulhat. Vasárnap meg is érkeztek a felhők, egyre több helyen eleredt az eső, ám ez még csak egy úgynevezett hullámzó frontrendszer eredménye. Azok a bizonyos mediterrán ciklonok hétfő éjszaka jelentkeznek először, hogy azután futószalagon kövessék egymást.
Nagyjából hat napig számíthatunk többórás esőzésekre, miközben lehűlés veszi kezdetét, így a csapadék egyre többfelé érkezhet hó formájában. Időjárásunk rendkívül változékonnyá válik, az előrejelzés pedig ezzel együtt bizonytalanabbá
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
Esőt hozó örvények
Kezdjük azzal, hogy mik is azok a mediterrán ciklonok. A hideg és a meleg levegő találkozásánál alakulnak ki, esetünkben előbbit az északról érkező hidegbetörés, utóbbit a Földközi-tenger szolgáltatja – a víz ugyanis tovább tartja a hőt, mint a szárazföld. Jelenleg ismét az úgynevezett meridionalitás uralja térségünket, ahol óriási légköri hullám formájában északi hideg tör délnek, míg a másik ágán afrikai meleg északnak.
A klímaváltozás miatt egyre többször, erősebben és tartósabban alakulnak ki meridionális hullámok, amelyek gyorsan változó, extrém időjárást okoznak, itt írtunk erről legutóbb részletesen. Jelen témánk szempontjából viszont a lényeg, hogy a tenger felett lehűlő levegő harmatpontja (amikor több nedvességet már nem tud magába zárni) hirtelen lecsökken, az ütközésből hatalmas légörvények jönnek létre, amelyek a Föld forgása miatt keleti irányba veszik az útjukat.
„Ezeket a nedvességgel telt örvényeket nevezzük mediterrán ciklonoknak, a jelenlegi nagy hőkülönbségnek köszönhetően egymás után születnek a mediterrán térségben” – magyarázza a meteorológus. Egymás sarkát taposva érkeznek a Kárpát-medencében, az eredmény pedig, hogy a héten:
Épp a határon fekszünk
Szaporaságuk oka az említetteken túl, hogy hazánkat épp „kettészeli” a meridionális hullám: Nyugat-Magyarország az északi, hideg, míg a középső és a keleti területek a délről érkező meleg ága alatt fekszik. Pár napig ez így is marad, és ez a hőmérsékleten is jócskán meglátszik.
Míg nyugaton nem sokkal fagypont felett alakulnak a maximumok – ez lenne egyébként január közepén a megszokott –, addig keleten 10 fok körüli hőmérsékleteket mérhetünk. A hullám jelentette választóvonal persze nincs „kőbe vésve”, folyamatosan vonaglik, de a hőmérsékleti különbség a hét első felében fennmarad, a magasabban fekvő nyugati tájakon az eső havazásba fordulhat.
Molnár László azonban kiemeli: a csapadék halmazállapota és mennyisége is rendkívül bizonytalan, miként azt sem lehet megjósolni, a havas tájakon milyen hórétegre számíthatunk, és az meddig marad meg.
Leáll a futószalag
Csütörtöktől aztán a kezd kiegyenlítődni a hőmérséklet, a mérleg a hűvösebb irányba billen, a hét második felében országszerte 2-7 fokot mérhetünk a legmelegebb órákban. Éjszaka jellemzően mindenhol fagypont alá süllyed a hőmérséklet, és ha marad hófödte táj, ott akár keményebb mínuszok is előfordulhatnak.
Az Agronaptár.hu hosszabb távú előrejelzése szerint a ciklonokat szállító futószalag „leállása” vasárnapra várható. Időjárásunk jóval szárazabbra és hidegebbre vált, pontosabban a hőmérséklet eléri az ilyenkor átlagosnak mondható értékeket.
A héten érkező esőzésektől a meteorológus szerint nem várhatók napi rekordok, mert a frontok nagyon gyorsan száguldanak át rajtunk, ám az idei január minden bizonnyal eséllyel pályázhat a legcsapadékosabb január címére. Amint Molnár László fogalmaz: „az időjárás továbbra is csak szélsőségekben tud megnyilvánulni”.
