Nostradamus 1503. december 14-én született a dél-franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban, egy kikeresztelkedett zsidó orvoscsaládban. A gyors felfogású, élénk észjárású fiú latint, görögöt, hébert és matematikát tanult, emellett elsajátította az asztrológia alapjait. Az orvosi egyetemet Montpellier-ben végezte el, ahol később tanított is, ekkoriban kezdte a kor szokásai szerint neve latinos formáját használni. Saját gyógymódokat és recepteket dolgozott ki, amelyek segítségével a pestises betegeket kezelte az országot járva. A Múlt-kor cikke szerint munkássága hamar országszerte ismert orvossá tette.
Egy ideig a Garonne folyó melletti Agen városában élt, ahol megnősült és fia született, de családját 1534-ben elragadta tőle a pestis. Haláluk után ismét vándorolni kezdett, eljutott Velencébe és Szicíliára is. Irigyei eretnekséggel vádolták meg, emiatt az úgynevezett szabad művészeteket is kitanuló Nostradamus kedvét vesztve Provence-ba vonult vissza. Salon városában telepedett le, újranősült, és hat gyermeke született. A városban ma is látható a ház, amelyben élt.
Salonban már nem orvosként, hanem jövendőmondóként ismerték. Akkoriban a gyógyítás és az asztrológia nem állt messze egymástól, például a csillagok állásából határozták meg a gyógyszerek elkészítésének és alkalmazásának legkedvezőbb időpontját is. Nostradamusnak a csillagok tanulmányozása közben látomásai támadtak, ahogy írta, a tér és idő elvesztette előtte jelentőségét, és megpillantotta a jövő eseményeit.
A próféta jóslatai
Mintegy ezer négysoros jóslatot vetett papírra, amelyek 1555-ben könyv alakban is megjelentek, és rendkívül népszerűvé váltak. A következő évben II. Henrik párizsi udvarába hívták, ahol Medici Katalin megrendelte tőle fia horoszkópját. A négysoros így szólt: Egy félszemű lesz a király / A fiatal oroszlán legyőzi majd az idősebbet a küzdőtéren / Az aranyos sisak alatt kiszúrja a szemét / Majd az idősebb iszonyú halállal pusztul el. Négy évvel a próféciák megjelenése után, 1559. július 1-jén egy lovagi tornán II. Henrik király sisakját átfúrta egy ifjú lovag dárdájának hegye. A fél szemére megvakult király még tíz napig szenvedett, majd belehalt sérülésébe.
Nostradamus élete hátralevő részében horoszkópokat készített busás összegekért, és továbbra is papírra vetette jóslatait. 1566. július 2-án halt meg, állva temették a saloni ferencesek templomának falába. Sírját a forradalom alatt felnyitották, majd a város egy másik templomában helyezték el, ahol ma is látható. A Próféciák című könyv, amelyben jóslatai olvashatók teljes terjedelemben két évvel halála után, 1568-ban jelent meg először, és már az első száz év alatt csaknem harminc kiadást ért meg. Nostradamus a négysoros verseket száz versszakos centúriákba szedte, ezekből összesen tíz született. A jóslatok nem időrendben, hanem teljes összevisszaságban követik egymást, és 3797-ig terjednek.
Noha áltudományos körökben ma is előszeretettel veszik elő a próféciákat, Nostradamus nyilvánvalóan nem bírt látnoki képességekkel. A híres jóslatok nyelvezete régies, megfogalmazásuk pedig szándékosan bonyolult, ezért rendkívül homályosak és sokféleképpen értelmezhetők.
Nostradamus hívei persze egyes eseményekhez hatalmas munkával képesek egy-egy próféciát társítani. A követők szerint bevált jóslata a francia forradalomról, Napóleon uralmáról, a Népszövetség felbomlásáról, a második világháborúról, az iráni sah elűzéséről, a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadásról, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásról. De voltak olyan próféciák is, amelyek egyértelműen nem teljesültek, például amely szerint Napóleon megszállja Angliát, és hosszú ideig uralkodik majd fölötte.
Látomásait a kezdetektől fogva hamisították propagandisztikus célokból, sőt napjainkban is keringenek az interneten neki tulajdonított négysorosok. Nostradamus alakja bevonult a populáris kultúrába is, könyvekben, filmekben játszanak központi szerepet próféciái.
