Egy új tanulmányban magyar szakértők tárnak fel új részleteket a neuronokkal kapcsolatban. A kutatók egy éber állat hippokampuszát vizsgálva az idegsejtek plaszticitásának eddig ismeretlen jellemzőit fedezték fel – írja az MTI az ELKH közleményére hivatkozva.
A kutatásban az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Rózsa Balázs vezette csoportja, a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont (BVC) munkatársai, valamint a bázeli Friedrich Miescher Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakértői vettek részt. Judák Linda, Chiovini Balázs, Rózsa Balázs, valamint a KOKI 3D funkcionális hálózati és dendritikus képalkotás kutatócsoportjának tagjai az agy hippokampusz nevű területében vizsgálták az éleshullámokat (SPW-Rs). Ezek a hosszú távú memória kódolásában, tárolásában és előhívásában játszanak kulcsszerepet.
Az éleshullám nyugalmi állapotban és az alvás közbeni lassú hullámok alatt jelenik meg. In vitro kísérletek már bizonyították, hogy az éleshullámhoz kapcsolódó idegsejtcsoportok gátló neuronok faágszerűen elágazó rövid nyúlványaiban, azaz dendritjeiben térben és időben klaszterezett aktivitást (hot-spot) hoznak létre. Ennek in vivo, vagyis élő állatokon végzett kísérletekkel történő igazolása eddig nem történt meg.
A technikai és módszertani nehézségek ellenére a csapatnak elsőként sikerült éber egér agyában kimutatni az éleshullámokhoz kapcsolódó regeneratív folyamatokat a parvalbumin+ (PV+) gátló interneuronok nyúlványaiban.
A megfigyelések alapján azt feltételezik, hogy az asszociatív memória egyik fontos mechanizmusára bukkantak.
A tanulmány a Roska Botond, Rózsa Balázs és az Innovációs és Technológiai Minisztérium által 2021-ben alapított, működését idén megkezdő BrainVisionCenter és az ELKH együttműködésének eredményeként született.
