Három évtized után először új előtagok (prefixumok) kerültek a Nemzetközi Mértékegységrendszerbe (SI) – írja az AFP. Idén 27. alkalommal rendezték meg az Általános Súly- és Mértékügyi Konferenciát (CGPM), amelyen az összegyűlt tudósok megszavazták a metrikus rendszer kibővítését.
Valószínűleg mindenki számára ismerősek a giga és nano prefixumok, amelyek egy mértékegység milliárdszorosát, illetve milliárdod részét jelzik. Így egy nanométer 0,000 000 001 méternek, míg egy gigaméter 1 000 000 000 méternek felel meg. Az viszont már kevésbé közismert, hogy eddig a jotta előképző tartozott a legnagyobb, a jokto pedig a legkisebb szorzóhoz, a jotta kvadrillió szorost (a szám után 24 nullát kell írni), a jokto kvadrilliomod részt (a szám előtt 24 nullát kell írni) jelez.
A döntést értelémben bevezették a ronna (a szám után 27 nullát kell írni) és quetta (a szám után 30 nullát kell írni) prefixumok, amelyek a két új legnagyobb szorzót, illetve a ronto ( a szám előtt 27 nullát kell írni) és a quecto (a szám előtt 30 nullát kell írni) előképzők, amelyek pedig a legkisebb szorzót képviselik.
Richard Brown, a brit Nemzeti Fizikai Laboratórium méréstudományi szakértője szerint az újítás azért szükséges, mert még a jotta sem képes kifejezni az információtechnológia robbanásszerű fejlődése miatt egyre növekvő nagyságrendeket.
Az új előképzős mértékegységgel kifejezve a Föld tömege nagyjából 6 ronnagramm, azaz (grammban számolva) egy hatos, amelyet 27 nulla követ
– mondta Brown, érzékeltetve a prefixum által kifejezett óriási mértéket. Szerinte az újításnak köszönhetően sokkal egyszerűbben és érthetőbben beszélhetünk majd a leghatalmasabb és legapróbb dolgokról.
