Egy új tanulmányban a szerzők egy olyan köztes tömegű fekete lyukat mutatnak be, amely épp egy csillagot tép szét – írja a Live Science. A felfedezés segíthet annak megértésében, hogy miként születnek a fekete lyukak.
Az érintett objektum 850 millió fényévre fekszik a Földtől az SDSS J152120.07+140410.5 jelű galaxisban. A csillag megsemmisülése során rengeteg sugárzást bocsátott ki, ennek következtében fedezhették fel a kutatók. Az eseményt a Young Supernova Experiment program keretében észlelték, amelyben kozmikus események, így szupernóva-robbanások rövid villanásait keresték. Charlotte Angus, a Koppenhágai Egyetem asztrofizikusa és a csapat tagja szerint óriási lehetőség volt, hogy a fekete lyukat a csillag elnyelése közben találták meg, így új, eddig nem ismert folyamatokat ismerhetnek meg.
A fekete lyukakban olyan erős a gravitáció, hogy még a fény sem képes kijutni belőlük. Maguk az objektumok nem detektálhatóak, környezetükre gyakorolt hatásuk, illetve a körülöttük lévő anyag viszont észlelhető.
Ha egy fekete lyuk tömegvonzása befog egy csillagot, az fokozatosan egyre közelebb kerül, majd rétegenként lebomlik, és végül beszippantja a nagyobb tömegű objektum. A csillag egy spagettihez hasonló hosszú plazma-füzérré alakul, amely az őt vonzó fekete lyuk körül kering, végül pedig a hatalmas massza egy óriási villanást bocsát ki. Ez az a jel, amelyet aztán a kutatók optikai, röntgen- és rádióteleszkópok segítségével észlelhetnek.
Ritka objektum
A közelmúltban megtalált fekete lyuk további különlegessége, hogy egy ritka típusba, a köztes tömegű objektumok közé tartozik. Az ilyen fekete lyukak tömege 100 és 10 ezer naptömeg közé esik. A szakértők szerint ezek az égitestek gázt, port, csillagokat és még más fekete lyukakat is elnyelhetnek, így alakulva szupermasszívvá.
Enrico Ramirez-Ruiz, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és a csapat tagja lehetőséget lát arra, hogy a felfedezés révén ellenőrizzék, helytálló-e a szupermasszív fekete lyukakról eddig kialakított tudományos kép. Az ilyen objektumok akár több milliárd naptömegűek is lehetnek, így afféle horgonyként funkcionálnak a körülöttük keringő anyag számára. Hogy valóban köztes tömegű fekete lyukakból alakulnak-e ki, az nem bizonyított.
Ha megértjük a köztes tömegű fekete lyukak populációját – mennyi van belőlük és hol találhatóak – akkor az segíthet megtudni, hogy helytállóak-e a szupermasszív fekete lyukak keletkezésére vonatkozó elméleteink
– nyilatkozta Ramirez-Ruiz a Live Science-nek.
Az egyik ilyen hipotézis alapján a korai univerzumban rengeteg törpegalaxis volt, amelyek köztes tömegű fekete lyukakból fejlődtek ki. Végül ezek egyesültek a mai nagyobb rendszerekké és fekete lyukakká.
(Szerző: Tabajdi Boróka.)
