Basarab vajda a XIV. század második évtizedében uralma alatt egyesítette Havasalföldet, majd az 1320-as évekre konfliktusba került az őt hűbéresének tekintő Károly Róbert magyar királlyal. A fejedelem nagyívű külpolitikába kezdett, meghódította Magyarországtól a Szörényi Bánságot, kapcsolatba lépett például a pápasággal, és szövetséget kötött a fénykorát élő Bolgár Cársággal is – írja a Rubicon.hu.
A király 1330 őszén indult a magyar területeteket rendre fosztogató Basarab ellen, és visszafoglalta a Duna partján álló Szörény erődjét. A vajda megrémült, békeküldöttséget indított Károly Róberthez, ám az uralkodó nem volt hajlandó tárgyalni: azzal zavarta haza a havasalföldi követeket, hogy a szakállánál fogva rángatja elő Basarabot rejtekéből.
Fordult a kocka
Nem így történt. Annak ellenére, hogy a magyar had még a fővárost, Curtea de Argest (Argyasudvarhelyt) is felégette, a Kárpátok erdeiben bujkáló Basarabot nem sikerült kézre keríteni. Olyannyira nem, hogy a király serege kimerült, a nehéz terepen Károly Róbert katonái ellátását is egyre nehezebben tudta biztosítani.
Immár ő menesztett küldöttséget a vajdához, a békéért cserébe pedig csupán egy hegyi vezetőt kért. Basarab talán túlságosan is mutatkozott, az általa küldött kalauz pedig november 9-én, egy Posada nevű helyen – amely talán a Vöröstorony-szoros közelében fekszik – egy szűk völgybe csalta a kimerült és éhező sereget.
Óriási mészárlás
A magyarok csak akkor jöttek rá, hogy kelepcébe csalták őket, amikor vezetőjük hirtelen eltűnt, a környező magas hegyoldalakon pedig megjelentek a vajda emberei, akik nyilakkal és kövekkel támadtak a csapdába esett hadra.
Nem tudjuk, hogy a Havasalföldre támadó seregből vajon hányan és pontosan hogyan menekült meg a gyilkos katlanból, de az biztos, hogy Károly Róbert csak egy Dezső nevű – egyesek szerint a Héderváryak közül, mások szerint a Széchy családból származó – vitéz önfeláldozása révén élte túl a posadai csatát, aki fegyvert cserélt vele, és felvette jelvényeit is.
Az uralkodó végül egyszerű öltözékben menekült el a csata színhelyéről, veresége után pedig letett délkeleti irányú expanziós törekvéseiről. Havasalföld lerázta magáról a magyar hűbéruraságot – igaz, Szörény Károly Róbert kezén maradt –, de nem sokáig: a teljes függetlenségről alig egy évtized után, Nagy Lajos fellépése nyomán – ismét le kellett mondania.
