Az osztrák örökösödési háború végére Mária Terézia megvédte jogát a trónra, de le kellett mondania Sziléziáról Poroszország javára. A királynő ebbe nem nyugodott bele, és 1756-ban a revans reményében hadat üzent Nagy Frigyes porosz királynak. Bár hamarosan Oroszország, Franciaország és Svédország is a Habsburgok mellett lépett hadba, kezdetben Frigyes irányította a harctéri eseményeket – írja a Rubicon.hu.
Nem hitték, hogy Berlinig merészkednek
1757 szeptemberében II. Frigyes főerői a fővárostól messze, Szilézia mélyén küzdöttek az osztrákokkal, ekkor indította híres berlini portyáját Hadik András tábornok Lotharingiai Károly Sándor fővezér megbízásából. Az akcióhoz mindössze egy 5100 fős hadtest, és néhány ágyú állt Hadik rendelkezésére, ám ebből még egy 1500 fős utóvédet is maga mögött kellett hagynia. Hadik ötnapos felvonulása során el tudta rejteni végső célját, miközben elpusztította II. Frigyes egyik legfontosabb fegyvergyárát, és végigsarcolt számos brandenburgi városkát.
Október 15-én, Berlin előterébe érve seregét két részre osztotta. Újházy ezredest Beeskownál átküldte a Spree túlpartjára, majd a főváros Potsdam felé nyíló kapuja ellen indította, ő maga pedig – álcázásképpen – a folyó bal partján húzódó erdőségekben nyomult észak felé.
Sietnie kellett, hiszen komoly erők mozdultak a betörő csapatok elfogására, míg a berlini várőrség parancsnoka, Rochow altábornagy egyszerűen képtelenségnek tartotta, hogy ütőképes császári haderő elmerészkedjen a fővárosig. A berliniek csak október 16-án reggel győződhettek meg a hírek valódiságáról, amikor egy kiküldött kisebb porosz seregtest beleütközött a magyar huszárok kötelékébe.
Berlin elfoglalása
Újházy és Hadik erői e nap délelőttjén két oldalról is megközelítették a főváros roppant falait, majd 300 000 tallér hadisarc azonnali kifizetését követelték. A kitérő válaszra Hadik előhozatta ostromágyúit, betörte Berlin kapuját, majd a kibontakozó küzdelemben megadásra kényszerítette a főváros rosszul felszerelt őrségét. A királyi család és a katonaság nagy része a délután során Spandauba menekült, Rochow pedig szinte esdekelve kérte a magyar tábornokot a város megkímélésére.
Hadik megtiltotta katonáinak Berlin felprédálását, a hadisarc összegét 500 ezer tallérra emelte, és további 100 000 aranyat követelt katonái számára. Miután a felmentő sereg október 15-én már az Elbán is átkelt, a magyar tábornoknak nem volt ideje megvárni, míg a teljes összeget kifizetik neki, ám másnap hajnalig – mindössze 8 óra alatt – a polgárok így is közel 235 000 tallért gyűjtöttek össze. Ez idő alatt Hadik számos egyéb ajándékot is kicsikart a várostól, lovak és ellátmány mellett például
Megalázott porosz király
Október 17-én este, néhány órával a Seydlitz tábornok vezette porosz huszárezred érkezése előtt a magyar huszárok angolosan távoztak, és épségben elérték a Habsburg főerőket. A portya során összesen 100 embert veszítettek, közben pedig – 400 porosz fogoly mellett – komoly pénzösszeget és 6 porosz lobogót is zsákmányoltak. Hadik sikeres vállalkozásáért utóbb megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét, a hétéves háború végén pedig grófi címmel és – Futak környékén – hatalmas birtokokkal honorálták bátorságát.
Bár Hadik András katonai tankönyvekbe kívánkozó hadjárata érdemben nem befolyásolta a háború menetét, a szokatlanul pimasz manőver mégis éktelen dühöt és szégyenérzetet váltott ki II. Frigyesből, hiszen ilyen megaláztatást korábban még soha nem kellett elszenvednie.
