A világ egyik legismertebb múmiája Ötzi, a jégember, aki az Ötz-völgyi Alpokban bukkant elő 1991-ben. A rézkorban, valamikor Kr. e. 3370 és 3100 között érte a halál, az évtizedekig tartó kutatás rengeteg információt fedett fel vele kapcsolatban fizikai adottságaitól kezdve betegségein át a táplálkozásáig. A rengeteg, róla megszerzett tudás ellenére viszont halála már csak a tudomány és a képzelet együttműködésével idézhető fel, a krimibe illő történetre a mai napig nem rendelkezünk teljesen meggyőző magyarázattal – írja a Múlt-kor.hu.
Gyilkos nyílvessző
A megtalálását követő években a fagyhalál volt az uralkodó elmélet, ám 2001-ben kimutatták, hogy halálát egy nyílvessző okozhatta, és jelenleg ez a konszenzusosan elfogadott vélekedés. Az elmélet szerint a nyílvessző bal vállánál, hátulról hatolt bele lapockájába, egy fő artériát talált el, és egy rövid haláltusa után, perceken belül elvérzett. A hivatalos álláspontot azonban egy 2017-ben elvégzett röntgen és CT-vizsgálat is megkérdőjelezte, mivel
A nyílvessző-elmélet mellett a fejet ért sérülések is gyanút ébresztettek a kutatókban, noha valószínűbb, hogy ezek csak egy esés, nem pedig dulakodás következményei. A fagyhalál teória hívei szerint a nyílvessző okozta sebesülést követően Ötzi egy sziklamélyedésben húzta meg magát, majd egy gleccserfolyam temette be és őrizte meg maradványait az utókornak.
A pozíció, ahogy megtalálták – hason fekve, bal kezét a mellkasára téve – arra utal, hogy tudatosan helyezkedett így, hogy eltávolítsa testéből a nyílvesszőt. Újszerű elképzelés, hogy egy közeli temetkezési helyről, természetes folyamatok által került végső nyughelyére, ahol 1991-ben felfedezték, de az elméletet nem sikerült bizonyítani.
Bosszú áldozata?
Halálának zavaros körülményei szintén nyugtalanítóak. Emésztőrendszerének pollentartalmából kiderült, hogy valamikor késő tavasszal, kora nyáron érhette a végzet – ettől még a hegyen megfagyhatott –, valamint a gyomortartalom és a fogyasztott tápanyagok alapján azt is megállapították, hogy a megelőző napokban sokat gyalogolt. A prehisztorikus nyomozás eredményei alapján viszonylag magasból ereszkedett le a völgybe, ahol feltételezett lakhelye, esetleg faluja feküdt, itt összeveszett valakivel, sőt akár gyilkolhatott is, mert a kézfején találtak egy súlyos, maximum 1-2 napos sebet (és több helyen zúzódásokat a testén).
A gyilkosság lehetőségét az eszközein és testén fellelt, idegen emberektől származó vérnyomok is alátámasztják. Természetesen a békésebb verzió sem zárható ki, így akár gyógynövények után is kutathatott a völgyben, hogy sebét ellássa, azonban ez a teória nem ad kielégítő magyarázatot az idegen eredetű vérfoltokra.
Az eddig talált bizonyítékok alapján revansra, gyilkossági kísérletre Ötzi nem gyanakodott. Favázas hátizsákjával haladt felfelé, békésen étkezett a gyilkos merénylet előtt körülbelül fél órával, majd váratlanul, hátulról érte a nyíltalálat. Dulakodásra utaló nyom nincs, tulajdona sértetlen maradt, tehát a lopás mint indíték kizárható. A bosszúvágy fűtötte gyilkos dolgavégeztével távozott, felfedni nem akarta kilétét – Ötzi tárgyait pedig ismerhették a közösségben, így nem lett volna célravezető magával vinnie őket.
A teljes igazságot és a rejtélyes gyilkos kilétét örök homály fedi, Ötzi történetét egyelőre a modernkori nyomozózsenik sem tudták minden kétséget kizáróan megfejteni.
