A filmekben, regényekben, dalokban a boszorkányok egytől egyig máglyán végzik az életüket. Az európai kontinensen boszorkányságért elítélteket valóban meg is égették: 1428 és 1782 között mintegy 40 ezer embert – többségükben nőt – küldtek máglyára. Egy német krónikás, aki egy 1590-es boszorkányüldözést ismertetett, leírta, hogy a kivégzés helyszíne „a földbe szúrt máglyarakások sokaságától” úgy nézett ki, „mint egy kisebb erdőség”.
A túlvilágon is
A boszorkányságot rendkívüli bűnként tartották számon, amely a társadalom, a kereszténység és a kormányzás alapjait támadja. Kivételes büntetésre szolgáltak tehát rá azok, akikre rábizonyították. A korábban az eretnekek megbüntetésére alkalmazott megégetés a közhiedelem és az egyház tanítása szerint egyszerre volt a megtisztulás rituáléja, és akadályozta meg azt, hogy az utolsó ítélet alkalmával testben is feltámadhasson az elítélt. A büntetés így
Az előbb felvázolt képet azonban nem árt egy kissé árnyalni. Franciaországban, Svájcban, Skóciában, valamint a német fejedelemségekben a „boszorkányt” az elégetése előtt jobbára megfojtották. Svédországban pedig előbb a fejét vették, és csak azután juttatták a máglyára.
Angliában akasztottak
Ezzel szemben Angliában és Észak-Amerikában a világi bíróságok tárgyalták a boszorkánypereket, így az elítélteket máglyahalál helyett akasztófára ítélték. Az 1542-es, 1563-as és 1604-es angol törvények az ártalmat okozó mágiára koncentráltak – amely arra irányult, hogy az emberekben, állatokban vagy a termésben úgymond mágikus úton kárt tegyenek –, nem pedig az ördöggel való feltételezett szövetség miatt állították a gyanúsítottakat az ítélőszék elé. Ez, továbbá az a tény, hogy a törvényszéki kínvallatás tiltottnak számított, megfékezte a nagyszabású boszorkányüldözéseket.
Persze semmiféle vigasszal nem szolgált ez az úgynevezett „bidefordi boszorkányoknak”, azoknak az nőknek, akiket 1683-ban valószínűleg utolsóként akasztottak fel boszorkányságért Angliában. Abban a korban kellett e szörnyű sorsot elszenvedniük, amikor éppen kibontakozott a newtoni fizika, a locke-i politikaelmélet és a jogi szkepticizmus, melyek a félelem és gyűlölet helyett a remény és az emberi értelem uralmával kecsegtették az emberiséget.
