Az amerikai polgárháború végén a vereséget szenvedett déli államokban sokan érezték úgy, képtelenek lennének az északi „zsarnokság” alatt sínylődni, és a becslések szerint több tízezren fel is kerekedtek, hogy máshol kezdjenek új életet. Sokan csak a vadnyugatig jutottak, mások Közép-Amerika különböző államaiban kerestek menedéket, de a legtöbben Brazília felé vették az irányt.
Amerikaiak tömege Brazíliában
Ebben szerepe volt annak, hogy az egykori portugál gyarmaton ekkor még létezett a rabszolgaság intézménye (csak 1888-ban törölték el), de a legnagyobb lökést az jelentette, hogy II. Péter brazil császár meg kívánta országában honosítani a gyapottermelést, ezért 1866-ban amerikai újsághirdetésben ígért olcsó utazást, földet és adókedvezményeket azoknak a délieknek, akik hajlandóak lennének Brazíliában letelepedni.
Hiába szólította fel maradásra honfitársait maga Lee tábornok és Jefferson Davies volt déli elnök, rengetegen éltek a lehetőséggel. Pontos adatok nincsenek, de 10 és 20 ezer közé teszik a nagy útra vállalkozók számát, igaz, egy részüket a következő évtizedekben a honvágy vagy a brazil klíma visszakergette szülőföldjére. A többiek viszont letelepedtek szerte Brazíliában, legnagyobb részük São Paulo környékén, ahol olyan települések nőttek ki a földből, mint például New Texas vagy a ma is létező Americana, amelyet a korábbi alabamai szenátor, William Norris alapított.
Konföderációsok
A brazilok által csak „confederados”, azaz konföderációsok néven emlegetett bevándorlók hamar híresek lettek kemény munkájukról, és valóban be is indították a gyapottermelést az országban, módszereiket átvették a helyi ültetvényesek is. Mielőtt rosszra gondolnánk, a feljegyzések szerint itteni rabszolgáikkal többségében jól bántak, saját iskoláikban taníttatták az ő gyermekeiket is, sokuknak földet is adományoztak.
Néhány generáció után a kezdetben zárványként élő konföderációs közösségek lassan felolvadtak a brazil olvasztótégelyben, de mai leszármazottaik egy része is számontartja ősapáik örökségét, egyesületük van, és évente konföderációs zászlóktól hemzsegő fesztivált tartanak. Jimmy Carter későbbi elnök 1972-es brazil látogatása alkalmakor ellátogatott emlékművükhöz, és csodálkozva tapasztalta, hogy São Paulo környékén az angolt ízes déli akcentussal beszélő helyiekkel találkozott.
