Mint köztudott, a hidegháború idején a két szuperhatalom közötti törékeny egyensúlyt a kölcsönös megsemmisítés fenyegetése tartotta fenn. Szokás beszélni a különböző időpontokban bevethető nukleáris robbanófejek és rakéták számáról, vagy éppen arról, hogy ezek hányszorosan lettek volna elegendők a földi élet rovaroknál sérülékenyebb formáinak elpusztítására, de az egyik legerősebb ütőkártyája mindkét szuperhatalomnak néhány tucat, atom-tengeralattjárókról indítható rakéta volt. Az akár a hónapokig víz alatt rejtőzködni képes, a világtengereken bárhol megbújó tengeralattjárókat ugyanis semmilyen megelőző csapás nem lett volna képes kiiktatni, így
Fontos mérföldköve volt hát a történelemnek az első szovjet atom-tengeralattjáró vízre bocsátása 1958-ban, amivel a Szovjetunió e tekintetben is megkezdte a felzárkózást az Egyesült Államokhoz. Amerikában ugyanis már 1954 óta hadrendbe állítottak egy ilyen hajót, a USS Nautilus 1955-ben kezdte meg a próbaútjait. A szovjetek az 1950-es évek elején kezdték meg a fejlesztést, és az első 627 Kit (azaz Bálna), NATO-kódnevén November osztályú tengeralattjárót, a K-3-at 65 éve, 1957. augusztus 9-én bocsátották vízre Molotovszk (ma Szeverodvinszk) kikötőjében.
Persze ekkor még ballisztikus rakétákról nem volt szó, a K-3 más hajókra vadászó torpedóhordozónak épült, az első ballisztikus rakétákat is kilőni képes atom-tengeralattjárót az Egyesült Államok 1959 végén, a Szovjetunió 1967-ben állította szolgálatba.
A K-3 egyébként is inkább prototípus, mint késztermék volt, noha 1959 márciusában szolgálatba is állt, majd 1962 nyarán elérte a jégpáncél alatt az Északi-sarkot is (ezután kapta a Lenyinszkij Komszomol nevet). Azonban a hajó útjait a különböző rendszerek állandó kisebb-nagyobb meghibásodásai kísérték, az osztály többi hajóját némileg módosított tervek alapján gyártották le. A legénység sokszor képes volt megoldani a gondokat, ám 1967 szeptemberében a Norvég-tengeren tűz ütött ki a hajó orrában, az automatikus tűzoltórendszer széndioxid-gáza pedig 39 tengerész halálát okozta. A K-3 Lenyinszkij Komszomolt 1998-ban vonták ki az aktív állományból, ma igen leromlott állapotban vesztegel Szeverodvinszkban, bár régóta szólnak arról hírek, hogy valamikor majd múzeummá alakítják a szerencsére éles bevetésben soha ki nem próbált hajót.
