Határozottan növekszik a koronavírusos esetek száma Magyarországon. A kormányzati tájékoztató központ legfrissebb nyilvános adatai alapján egy hét alatt 14 402 volt az új fertőzöttek száma, 1345-en szorulnak kórházi ellátásra, és elhunyt 54 beteg.
Kijózanító számok azok után, hogy a járványügyi korlátozások márciusi feloldása óta a magyar társadalom döntő többsége múlt időbe tette a szezonális betegségnek megismert Covidot, rossz emlékként gondolni sem hajlandó rá. Emellett úgy tűnik, a hivatalos szervek is csak a kötelező köröket futják, a kommunikáció nem igyekszik támpontokat adni, a laikus ismét egyedül próbál eligazodni a háttér, magyarázat nélküli hírek útvesztőjében.
Újabb hullám kezdődik? Melyik variánsról van szó és milyen tünetekkel számolhatok? Ha több mint négy hónapja kaptam oltást, jelentkezzek újabbért? Adassak be negyedik, ötödik, hatodik emlékeztetőt is? Dr. Jakab Ferenc virológus professzort, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettesét, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjét kérdeztük.
Felesleges hullámok és nátha a légkonditól
Idén nyáron Európa több országában fellángolt a járvány, a sajtó nyári Covid-hullámról cikkezett, és július elején mi is arról írtunk: szinte biztosak lehetünk benne, hogy itthon is felfutnak az esetszámok. Most pedig tényleg úgy tűnik, hogy a „nyári hullám” megérkezett, bár Jakab Ferenc pontosítja a kifejezést.
Nem kell már hullámokról beszélni. A vírus nem tűnik el, folyamatosan közöttünk van, itt is marad, és szezonálisan kisebb-nagyobb járványokat okoz. Erről lehet szó most is.
Nyáron a többi között a meleg, az UV-sugárzás és az, hogy kevesebbet vagyunk beltéren összezárva, nem kedvez a felső-légúti vírusoknak. De ettől még jelen vannak a környezetünkben, nyáron is „náthásak” lehetünk vagy elkaphatjuk az influenzát, csak sokkal kisebb rá az esély. Itt van ugyanakkor a rendkívül gyorsan terjedő, hatékonyan fertőző omikron, amely sokkal jobban kihasználja a lehetőségeket, mint a rokon, felső légúti vírusok.
A lehetőségeket pedig mi magunk biztosítjuk a számára. Nem hordunk maszkot, gyakorlatilag elengedtük az óvintézkedéseket, sokak vagy nem is adatták be a harmadik adag vakcinát, vagy már viszonylag régen kapták meg, közben pedig gyakran járunk tömegrendezvényekre. Az omikronhoz hasonló vírus enyhébb fellángolása ilyenkor mondhatni törvényszerű, még ha nem is olyan erővel, mint télen.
Megfáztam a légkonditól?
Hozzájárulhat a szokatlan időpontban, nyáron tapasztalható felfutáshoz az is, hogy a jelenleg domináns vírusváltozatok a legtöbbeknél viszonylag enyhe betegséget okoznak. Fontos itt is kiemelni, hogy megfertőződhet az is, aki akár már háromszor oltott, de esetében enyhébb a betegség lefolyása.
A legtöbbször náthaszerű tünetek jelentkeznek felső légúti panaszokkal, fejfájással, levertséggel, hőemelkedéssel, az ember könnyen hiheti azt, hogy kicsit megfázott a légkondi alatt. Egy kis torokkaparással pedig senki nem fut azonnal orvoshoz, így
A szóban forgó omikron (jelenleg a BA.4 és BA.5 variáns tűnik dominánsnak) inkubációs ideje egyébként jelentősen lecsökkent az eredeti, vuhani vírushoz képest. Korábban 10-12 nap lappangási idővel számoltunk, most azonban már 3-4 nap után jelentkeznek a tipikus tünetek. Magyarán ha valaki igazolt fertőzöttel találkozott, de öt nap múlva is teljesen tünetmentes, akkor megnyugodhat, hogy nem kapta el, és így logikusan nem is terjesztheti a betegséget.
Együtt kell élnünk vele
Ettől függetlenül nyilván nem szabad alábecsülni az omikront, főleg idősekre, legyengült immunrendszerű vagy egyéb okból fogékonyabb személyekre igenis komoly veszélyt jelent – csaknem 1500 kórházi ápolt és 54 elhunyt azért intő jel.
Továbbra is nagyon fontos hangsúlyozni: az oltásokat nemcsak a magunk, hanem a környezetünkben élők érdekében kell beadatni. Soha nem tudhatjuk, éppen kire szórjuk a számunkra csupán kis kellemetlenséget okozó vírust a buszon, munkahelyen, bevásárlás közben. És ha már oltás,
Ennek akkor volt értelme, amikor egy berobbanó, akut hullámot kellett mindenáron elnyomni, visszaszorítani, és ez sikerült is 2020 és 2021 folyamán. Tudomásul kell vennünk, hogy a SARS-CoV2 itt van velünk, mint az influenza, vele együtt kell élnünk a mindennapjainkat.
3. oltás, 4. oltás, 5. oltás?
Tudományosan igazolt tény, hogy a 2. dózis után a 3. nagyon nagyban megnöveli védekezőképességünket: továbbra is megbetegedhetünk, de a tünetek lényegesen enyhébbek.
Viszont semmi nem igazolja, hogy a gyors egymásutánban, azaz 3-4 hónapon belül felvett 4. dózis ugyanilyen hasznos-e, és azt főleg nem, hogy érdemes-e folytatni a sort 5., 6. stb. vakcinával. „Általánosságban az őszi-téli felfutás előtt évente egy emlékeztető oltás mindenképpen indokolt, de rendszeresen negyedévente, félévente oltatni magunkat nem indokolt” – emeli ki Jakab Ferenc, de hogy félreértés ne essék, a részleteket is rögzíti:
- A harmadik dózist mindenki vegye fel, ez alapvető fontosságú, rendkívül nagy mértékben csökkenti a súlyos lefolyású betegség esélyét.
- Aki év elején kapta meg a 3. oltást, az mostanában, még az őszi-téli szezon előtt vegye fel a negyediket. Ez megfelel az évente egy ismétlőoltásnak.
- Az idősebbek, akut betegséggel küzdők vagy akik a munkájuk során veszélyeztetettek, ugyancsak oltassák be magukat negyedszer.
- És akkor még egyszer: három-négyhavonta állandóan védőoltásokért sorban állni nem kell, felesleges.
Ami a hosszabb távú jövőt illeti, egyelőre minden bizonytalan. A virológus úgy véli, a koronavírustól „örökre” nem fogunk tudni megszabadulni, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint velünk marad ugyan, de „visszaszelídülve”, mint a szezonális influenza vagy a nátha.
A világ több pontján fejlesztenek olyan oltóanyagokat, amelyek a vírus minden változata ellen egyaránt magas hatékonysággal bevethető. Nem tudni, mikor kerülhetnek forgalomba, de lesznek, vagyis biztosra vehetjük, hogy a „mindent vivő” vakcina el fog készülni. Minden kórokozón, a koronavíruson is meg lehet találni azt a pontot, amin a rengeteg változás, mutálódás ellenére is végre nyakon csíphetjük és hosszasan meg is szorongathatjuk.
