A Kárpát-medence szerencsére „védett” az igazán pusztító földrengésektől, szeizmológusok nyolcszázra teszik azon események számát, melyek jelentősebb kárt okozhattak az itt élőknek, az elmúlt 2000 év során. Magyarország történetének legpusztítóbb földrengése Komáromot érte 1763. június 28-án – írja a Rubicon.hu.
A források alapján a rengés epicentruma Győrtől északkeletre és Komáromtól északnyugatra helyezkedhetett el, de a föld mozgását még Drezdában és Lipcsében is megérezték. Itthon a Duna-parti város mellett Ácson, Bábolnán és Győrben is pusztított, számos lakóház mellett pedig romba döntötte a zsámbéki bazilika épületét is. A legtöbb áldozatot azonban Komáromban követelte: a források szerint június 28-án
A földrengés sokkal több áldozatot is követelhetett volna, ha a térségben élő parasztok nem egy ősi építészeti technika szerint építkeznek: lakóházaik alapanyaga vályog és rugalmas fűzfavessző volt, az egyszerű kunyhók – és azok kéményei – pedig az alap felé fokozatosan szélesedtek. Így a sanyarúbb anyagi helyzet dacára az ő épületeik sokkal jobban állták a rengéseket, mint a módosabb polgárok kőházai, vagy a bolthajtásos, többszintes paloták.
Karl Frieder és más kortárs festők ábrázolásai, valamint a királynői biztosok jelentései a katasztrófa méreteinek megbecsülésében is segítségünkre lehetnek: a komáromi földrengést e beszámolók alapján 6,3-as erősségűre becsülik, ami a legerősebb földmozgásnak számít Magyarország írott történetében.
