Átmeneti égitesteket fedeztek fel

Négy barna törpét, a bolygók és a csillagok közötti „átmeneti” égitestet fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport – írja az MTI. Az angliai Open Egyetem és a svájci Berni Egyetem vezetésével működő nemzetközi kutatócsoport innovatív kutatási módszerével közvetlenül alkotott képet a négy újonnan kialakult törpéről.

A barna törpék titokzatos csillagászati objektumok, melyek a legnehezebb bolygók és a legkönnyebb csillagok közti hézagot töltik ki, egyes tulajdonságaikban a csillagokra, másokban a bolygókra hasonlítanak. Hibrid természetük miatt alapvető fontosságú a rejtélyes égitestek megismerése, hogy többet tudjunk meg akár a csillagokról, akár a bolygókról.

Különösen értékesek azok a barna törpék, amelyek anyacsillaguktól elég messzire keringenek, mivel közvetlenül lehet képet alkotni róluk. Amelyek túl közel keringenek a csillagukhoz, azok a nagy fényességtől nem láthatók.

Egyedülálló alkalmat kínálnak a csillaguktól távolabb keringő barna törpék arra, hogy hideg, bolygószerű atmoszférájuk részleteit tanulmányozzák. A megfigyelési technológiák és a képalkotás jelentős fejlődése ellenére azonban viszonylag ritkán sikerült közvetlenül detektálni őket: majdnem három évtizednyi kutatás alatt nagyjából negyvenről alkottak képet.

A nemzetközi kutatócsoport közvetlenül alkotott képet négy új barna törpéről, munkájukról a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society (MNRAS) című tudományos lap friss számában számoltak be. Ez az első, hogy egyszerre több olyan rendszer észlelését jelentették be, amelyben a barna törpe nagy távolságra kering a csillagától.

„Az észlelések számának növelésére alternatív megközelítést alkalmaztunk: csak olyan csillagokat figyeltünk meg, amelyeknél annak a jeleit tapasztaltuk, hogy plusz objektum lehet a rendszerükben” – mondta Clemence Fontanive, a Berni Egyetem tudósa, a kutatás egyik vezetője. Például ahogy egy csillag egy objektum gravitációs vonzásának hatása alatt mozog, az jelezheti a kísérő – csillag, bolygó vagy valami a kettő között – létezését – tette hozzá.

„Kifejlesztettük a COPAINS elnevezésű módszert, amely előre jelzi, milyen típusú kísérő számlájára írható a csillag mozgásának megfigyelt rendellenessége” – folytatta Fontanive.

Az innovatív eszközzel az európai űrügynökség (ESA) Gaia űrtávcsöve adatbázisában 25 közeli csillagot találtak, amelynél alacsony tömegű, rejtett kísérőt észlelhettek közvetlenül. A chilei Nagyon Nagy Távcső (VLT) SPHERE bolygókeresőjét használva tíz új csillagkísérőt észleltek, közülük öt alacsony tömegű csillag, egy fehér törpe, vagyis sűrű csillagmaradvány, és négy új barna törpe volt.