Tudomány

Miért éjszakára jönnek a nagy viharok?

Varga György / MTI
Varga György / MTI

Hosszú ideje aszály sújtja Magyarországot, csak az elmúlt 4-5 napban, nagy területen lehullott jelentős mennyiségű csapadék után mondhatjuk azt, jócskán enyhült a szárazság. A hátunk mögött hagyott pünkösdi hosszú hétvégét gyakran törték meg záporok-zivatarok, ám érdekes módon az eső jellemzően az éjszakai órákban hullott.

Mintha meghallgattatott volna a kívánság: éjjel essen, nappal legyen szép idő. Így is volt, a viharokat általában átaludtuk, napközben pedig mindenki mehetett a dolgára a szabadban.

Minek köszönhetjük ezt a „szerencsét”? Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük.

Szárazságból nem lesz felhő

A helyzet kulcsa a szárazság, ami „normál” esetben nyár közepére, végére jellemző. Az utóbbi években azonban egyre inkább látjuk, a klímaváltozás nyomán mennyire felborul az időjárásunk, most is erről van szó. Szokatlanul száraz volt a tél, a tavasz sem bővelkedett esőben, és még az alapvetően csapadékos május is szűkmarkúan mérte az „aranyat érő” esőt –a talaj felső rétege kiszáradt.

A késő tavasz és a nyár eleje közismerten a záporok, zivatarok időszaka. Ilyenkor az egyre erősebb napsugárzás már jelentősen felmelegíti a felszínt, a meleg levegő felfelé indul és – jó esetben – párát szállít magával. Ezek az úgynevezett konvekciós áramlások, amelyekből a felső, hűvösebb légrétegekben kicsapódik a víz, felhők képződnek és elered az eső.

Idén azonban a szárazság miatt a légkör alsó, nagyjából egy kilométeres sávja is nélkülözi a kellő nedvességet:

A felfelé áramló száraz levegő nemhogy felhőket nem képez, de még a magasabb, eleve nedvesebb légrétegekben is lehetetlenné teszi a felhőképződést

– magyarázza a 24.hu-nak a szakember.

Az inverzió lezárja a felszínt

Ilyenkor egy másik folyamat veszi át a főszerepet, legalábbis csapadék szempontjából. Este 7 órától a napsugarak beesési szöge jócskán lecsökken, így a talajfelszínről induló feláramlás is veszít erejéből, majd megszűnik. A magasban a hideg és meleg levegő határán ezért úgynevezett inverziós réteg alakul ki, amely laikus módon fogalmazva: kizárja a lentről érkező száraz levegőt a felhő-, és csapadékképződés folyamatából.

Az inverziós felszínről induló légtömegben már elegendő nedvesség gyűlik össze ahhoz, hogy felhők képződjenek, majd megdörren az ég és elered az eső – legtöbbször estére, éjszakára.

Mostanra azonban nagy mértékben enyhült az aszály, egy darabig vége az éjszakai esők, nappali kánikula „luxusának”. Kedden ugyan még szintén estétől várható ismét zápor-zivatar elsősorban a nyugati és a középső országrészben, de csütörtöktől nagyot változik a helyzet. Egy mediterrán ciklon éri el hazánkat,  várhatóan az év eddigi legnagyobb  esője áztatja hazánk földjeit. És ez a ciklon már nem lesz tekintettel a napszakokra, csütörtökön és pénteken gyakran elered az eső.e: szombattól várható javulás, akkor még elszórtanlehet zápor, zivatar, a vasárnap viszont ismét nyugodt nyári idővel kecsegtet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik