A várnai ütközetben, 1444. november 10-én a magyar seregek nemcsak vereséget szenvedtek II. Murád szultántól, de a csatában életét vesztette I. Ulászló király is. Ráadásul utód nélkül, e kérdésben a következő évben összeülő rákosi országgyűlésnek kellett döntenie – írja a Rubicon.hu. Mivel az Előző uralkodó, Habsburg Albert utószülött fia (a későbbi V. László) Bécsben volt, III. Frigyes császár pedig nem volt hajlandó hazaengedni, a rendek végül hét főkapitányt állítottak az ország élére. Közülük a legerősebb, az erdélyi vajda tisztségét viselő Hunyadi János aztán a következő, rákosi országgyűlésen – V. Lászlót képviselve – a kormányzói pozícióig léphetett előre.
Az 1446. június 5-i döntés értelmében gubernátorként egy országtanács felügyeletével és számos egyéb korlátozással gyakorolhatta a legfelső hatalmat. A Tiszántúlt és Erdélyt közvetlenül irányító vajda-főkapitány birtokába kerültek a királyi várak, az uralkodói seregek és a pénzverdék is. A kinevezések, adományozások terén Hunyadi az országtanács jóváhagyására kényszerült – közösen hozhattak törvényeket is – kiadásait pedig a kincstartó felügyelte.
Kezdetben az uralkodói birtokokat és az ebből származó jövedelmeket sem Hunyadi kezelte, de az 1447-es esztendőben – Buda várával együtt – végül ezt a jogot is megszerezte. Ezen az országgyűlésen sikerült elérnie a főkapitányi posztok megszüntetését is, ezáltal tovább növelte saját maga és – nagyrészt köznemesekből álló – pártja hatalmát.
1445 után hűségére térítette a Magyar Királyságtól délre fekvő ütközőállamokat, 1448-ban pedig egy keresztény – magyar-havasalföldi-albán – koalíció seregei élén benyomult az Oszmán Birodalomba. Mivel Hunyadi második rigómezei ütközetben – több mint kétszeres túlerővel szemben – vereséget szenvedett, a későbbiek során a határok védelmére vonult vissza.
Hunyadi és Frigyes 1450-ben ült tárgyalóasztalhoz László sorsát illetően, de a császár ismét megtagadta a trónörökös hazaszállítását, ráadásul a kormányzó Cillei Ulriktól azt a vádat is megkapta, hogy magának akarja megkaparintani a főhatalmat. Hosszas alkudozás után 1452-ben aztán hazatért Albert fia – a Szent Korona nélkül – Hunyadi pedig egy évvel később, 1453-ban lemondott a 14. életévét betöltő király javára.
