A korabeli források szerint az Úr 1212. esztendejének tavaszán Rajna-vidéki szegény parasztok ezrei hagyták ott földjeiket, jószágaikat, hogy egy pásztorfiút, Nikolaust követve meginduljanak a Szentföld irányába. Céljuk Jeruzsálem visszaszerzése, és a szaracénok keresztény hitre térítése volt – írja a Múlt-kor.hu.
A társaság meglehetősen vegyes képet mutatott, a gyerekek, nemesek és papok mellett rosszhírű csavargók, sőt, prostituáltak is beférkőztek az elhivatott keresztesek soraiba. Az Itália felé tartó sereg a rettenetes út során a halálozások és a néhány visszafordulás következtében harmadára fogyott. Az Alpokon átkelő, éhségtől, szomjúságtól és egyéb csapásoktól sújtott csapatból végül mindössze hétezren jutottak el Genovába, ahol viszont a tenger nem nyílt meg előttük.
Voltak, akik hazatértek, sok fiatalt genovai családok fogadtak be, akinek pedig sikerült hajóra szállniuk, azok egy afrikai rabszolgapiacon, vagy kalózok fogságában végezték.
Furcsa hasonlóság
Franciaországban állítólag ugyanebben az évben fentiekkel számos ponton egyező eset történt. Itt egy 12 éves pásztorfiú indította a mozgalmat, követői hamarosan 30 ezer fős mozgalmat alkottak. A főként gyerekekből álló tömeg májusban ért Párizs határába, ám a király hazaküldte őket. Ennek ellenére a többség már annyire fellelkesedett, hogy Vendôme-ból elindult a Szentföld irányába.
A keresztesek gyalog haladtak, és mire elérték Marseille-t, a nagy meleg és az élelemhiány miatt sokan meghaltak, és volt, aki a nehézségeket látva inkább visszafordult. Akik kitartottak, annak két kereskedő ajánlotta fel a szolgálatait, hogy hét hajóval elviszi őket a Szentföldre. Legközelebb 18 év múlva érkezett hír a csapatról: kiderült, hogy két rabszolgakereskedő kezébe kerültek.
Legtöbbjüket jó pénzért eladták szaracén uralkodóknak és kereskedőknek, sokukat pedig kivégezték, mert nem voltak hajlandók áttérni az iszlám hitre.
Félreértés lehetett
A valóságban azonban a fegyvertelen gyermekek keresztes hadjárata minden bizonnyal soha nem történt meg. A korban nagyon sok vallásos mozgalom indult, amely aztán ilyen-olyan véget ért, de nem gyerekekről lehet szó. Francia történészek rámutattak, hogy a krónikákban szereplő puer szó valóban jelenthetett gyereket is, de korosztályoktól teljesen függetlenül társadalmi osztályra is utalhat.
A népi kezdeményezésű zarándoklat résztvevői tehát a szegény, nyomor elől menekülő, mezőgazdaságban dolgozó rétegek közül kerültek ki, akiknek nem volt semmi vesztenivalójuk. Bár lehettek közöttük gyerekek is, szinte biztosra vehető, hogy nem ők alkották a többséget.