Először térképezték fel a Vezúv 79-es kitörésének egyik pompeji áldozatának teljes genetikai információját – írja az MTI a The Guardianre hivatkozva. A tanulmány elkészítéséhez Gabriele Scorrano, a Római Tor Vergata Egyetem és a Koppenhágai Egyetem munkatársa és kollégái két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vettek mintát. Maradványaikat a mesterember házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek el feltárni.
Noha a kutatók két áldozatot vizsgáltak, csak a férfi esetében tudták a teljes genomot szekvenálni, vagyis a teljes génkészletet feltárni, mivel a nő mintájában nagy hézagok voltak. A friss tanulmány megjelenéséig a pompeji emberi és állati leletekből csak a mitokondriális DNS rövid szakaszait sikerült szekvenálni.
A férfi 35-40 éves volt, amikor a katasztrófában meghalt. DNS-ét 1030 ősi személy és 471 modern nyugat-eurázsiai ember génkészletével vetették össze, és megállapították, hogy a pompeji férfi genetikailag leginkább a közép-olaszországi modern emberekre és a római kori itáliaikra hasonlított. Mitokondriális és Y-kromoszómája DNS-elemzésével azonban olyan géncsoportokat is azonosítottak, amelyek Szardínia szigetén gyakran előfordulnak, de a császárság idején Itáliában élők körében nem.
A férfi csontvázának elemzésekor az egyik csigolyán elváltozásokat is kimutattak, a DNS-szekvenciák pedig arra utaltak, hogy a férfinak halála előtt tuberkulózisa volt.
A nő halálakor elmúlt ötvenéves, és ízületi kopásban szenvedhetett. Serena Viva, a Salernói Egyetem antropológusa és a csapat tagja szerint talán ezért próbálták megvárni otthonuk biztonságában a katasztrófa végét, míg mások, akiknek maradványait a nyílt terepen találták meg, menekültek.
A kutatók azért remélték, hogy ősi DNS-t tudnak kinyerni a maradványokból, mert a kitöréssel felszabaduló úgynevezett piroklasztikus anyagok megvédhetik a DNS-t a károsító hatásoktól, többek között az oxigéntől.
