Megkínozták a pápát halála előtt

IV. Miklós 1292. április 4-ei halála után az Anjou-párti és a francia befolyással szembe helyezkedő bíborosok két éven keresztül nem tudtak megállapodni az új egyházfő személyében. Végül az a javaslat győzött, hogy a világi uralkodók befolyását elkerülendő egy egyszerű remetét kell Szent Péter trónjára helyezni.

Jámbor, idős ember

Így esett a választásuk az idős, kis híján 80 esztendős Pietro Angelleróra. A későbbi V. Celesztin Itália egyik legszigorúbb remetecsoportjának vezetőjeként a dél-itáliai Abruzzók barlangjainak magányában élt. Egész életét a természetben töltötte, egyszerű bencés szerzetes volt, akinek erkölcsös és önsanyargató életmódja híres volt a félszigeten – írja a Rubicon.hu.

A remetét meglepetésként érte a konklávé döntése de végül hosszas vívódás után elfogadta a tiarát – ő volt az első pápa, aki nem volt bíboros.

Celesztin pontifikátusa idején végig a nápolyi Castel Nuovóban élt, rendelkezéseivel pedig igen hamar igazolta az egyházi méltóságok félelmeit. Az új pápáról ugyanis hamar kiderült, hogy tiszta életű és jámbor lelkű ember, de a politikához és a világi dolgokhoz keveset ért. Általában a bíborosok megkérdezése nélkül hozta döntéseit, címeket osztogatott, törvényeket hozott, jó szándékkal teljesítve alattvalói legtöbb kérését.

Megszökött a pápa

Hamar zűrzavart okozott az egyházban, mivel gyakran előfordult, hogy több személynek ugyanazt a pozíciót adományozta. Pár hónap után belefáradt hatalmának súlyába, ezért Celesztin decemberben beiktatta a Liber Sixtus nevezetű törvényt, mely lehetővé tette számára a visszavonulást.

A hatalmat Benedetto Gaetani ragadta magához VIII. Bonifác néven, elődjére nézve azonban ez szerencsétlen következményekkel járt. Mivel Celesztin lemondásának érvényessége nem volt egyértelmű, az új egyházfő a biztonság kedvéért maga mellett akarta tartani elődjét, nehogy felhasználják ellene a francia párt bíborosai. Az idős szerzetes azonban Bonifác római útja során megszökött, és visszatért otthonába, az Abruzzók hegyeibe. Az új pápa emberei hónapokig vadásztak Celesztinre, mire el tudták fogni, és VIII. Bonifác parancsára Anagni mellett börtönbe zárták.

Fogságában gyakran kínozták Celesztint, aki 1296. május 19-én hunyt el. Erkölcsös élete és szenvedései elismeréseként V. Kelemen már 1313-ban szentté avatta elődjét, akinek testét egykori koronázása színhelyére, Aquila székesegyházába szállították.