Az idei Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Kongresszuson (ECCMID) bemutatandó új kutatás kimutatta, hogy ha hosszabb az eltelt idő a COVID-19 elleni vakcina első két adagja között, az akár kilencszeresére is növelheti az antitesttermelést. Az egyelőre preprintként megjelent írásról az EurekAlerten számoltak be a szerzők. A kutatást a Pfizer és BioNTech vakcinájával végezték.
A brit kutatók csaknem 6000 egészségügyi dolgozótól vett vérmintákban vizsgálták meg az antitestszinteket. Az 5871 résztvevő közül 3989-en a vizsgálathoz képest legalább 21 nappal korábban kapták meg az első adagot a vakcinából. 1882-en a második adagot legalább 14 nappal korábban kapták meg. A résztvevőket fertőzéstörténet alapján úgy osztályozták, hogy vagy korábban átestek a Covidon (ezt PCR-teszt igazolta, vagy az antitestprofiljuk alapján feltételezhető), vagy korábban még nem voltak betegek. A Covid-fertőzöttek szinte mindegyike (>99%) antitesteket termelt az oltás után.
Az első oltás után a korábban fertőzésen átesetteknél akár tízszer magasabb is lehetett az antitestszint, mint azoknál, akik nem voltak korábban betegek.
Az adagolási intervallumok elemzésekor azt találták, hogy a hosszabb intervallum a korábban fertőzésen át nem esett résztvevőknél akár kilencszer magasabb antitestszinttel járhat. Az adagolási intervallum nem befolyásolta az antitestszinteket a korábban fertőzésen átesetteknél, de a fertőzés és az oltás között eltelt hosszabb idő magasabb antitestszinttel járt.