Szakértők egy csoportja úgy véli, olyan mikrobák maradványaira bukkantak, amelyek mindössze 300 millió évvel a Föld kialakulása után léteztek – írja a The Guardian. Az organizmusok hidrotermális kürtőknél élhettek. Amennyiben az eredmények helyesek, úgy az első létformák a véltnél korábban jelentek meg.
Ha az élet megfelelő körülmények között viszonylag gyorsan kialakul, az növeli annak az esélyét, hogy az élet más bolygókon is létezik
– mondta Dominic Papineau, a University College London munkatársa és a csapat tagja.
A kutató és kollégái öt éve jelentették be, hogy olyan maradványokra bukkantak vasban gazdag üledékes kőzetekben, amelyeket korai baktériumok hozhattak létre. A kanadai Québec területéről származó kőzetek legalább 3,75, legfeljebb 4,28 milliárd évesek. Ezt megelőzően a legősibb mikrofosszíliák maximum 4,7 milliárd évesek voltak.
Az anyagok további elemzésével a szakértők a közelmúltban még nagyobb és komplexebb struktúrákat mutattak ki. Az egyik lelet egy olyan szál, amely közel 1 centiméter hosszú, egyik oldalán pedig párhuzamos ágak találhatóak. A maradvány hasonlít azokra a szálakra, amelyeket a mai Mariprofundus ferrooxydans nevű baktérium alakít ki. Ez vasban gazdag mélytengeri környezetekben, hidrotermális kürtőknél fordul elő.
A csapat úgy véli, hogy egy ősi mikrobiális közösség nyomait fedezték fel. A kutatók olyan mineralizált kémiai melléktermékeket is találtak, amelyek összhangban vannak a vason és kénen, esetleg szén-dioxidon és fényen élő baktériumokkal. Ha az organizmusok valóban léteztek, és tényleg egyidősek az őket őrző kőzetekkel, úgy 300 millió évvel a Föld születése után éltek.
Érdemes kiemelni, hogy nem minden szakértő osztja Papineau-ék véleményét. Elképzelhető, hogy az észlelt struktúrák nem is biológiai eredetűek.
