Tudomány

Ezért ugranak kiskacsák a halálba

Alain Costes / Biosphoto / Biosphoto via AFP
Alain Costes / Biosphoto / Biosphoto via AFP

Az elmúlt évtizedben új települési madárvédelmi problémaként jelentkezik az épületek erkélyein, lapostetőin március-áprilisban fészket építő és kotlani kezdő tőkés récék. Fiókáik az április-májusi időszakban kelnek ki és hagyják el a fészket, ekkor találkozhatunk „tetőn szaladgáló” vagy „utcán mászkáló” röpképtelen récefiókákkal.

A magas peremmel rendelkező tetőkről a fiókák nem tudnak lejutni, így éhen és szomjan pusztulhatnak, vagy

nagy magasságból betonra, aszfaltra esve halálra zúzzák magukat, autók ütik el őket.

A jelenség egyelőre Budapestre jellemző, de számítani lehet arra, hogy a viselkedés az ország más nagyvárosaiban is megjelenik – áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében.

Nem minden récecsaládnak lehet ilyen szerencséje:

Szupernormális viselkedés

A többnyire talajon fészkelő ludak, récék és bukók egyes fajai rendszeresen költenek vízközeli sziklafalak párkányain, erdők fáinak odvaiban is, ahonnan a frissen kikelt fiókáknak a mélybe kell vetniük magukat. A fészekhagyó fiatalok vastag és tömött, levegővel teli tollazata az azonnali úszóképesség mellett a sok méter magasan lévő fészekből kiugró fiókák testi épségét is biztosítja, nagy százalékban megóvva őket a becsapódás végzetes sokkjától.

Balesetek természetesen ennek ellenére is előfordulnak, de összességében a tortúrát mindig túléli annyi fióka, hogy a kockázat megérje a szülőknek, a fajnak. Madaraknál is ismert a szupernormális viselkedés, amikor az erős motivációs (többnyire a fajfenntartáshoz kapcsolódó) hatás alatt álló élőlény bizonyos kulcsingerek hatására a szemlélő számára megdöbbentő, többnyire rekorddöntési kísérletnek tűnő dolgot tesz.

Úgy tűnik, hogy a városok magas épületei ilyen szupernormális kulcsingert jelentenek a költési izgalomban lévő tőkésréce-tojók számára, melyek így a fészkeiket a majdan kikelő fiókák számára nem megfelelő helyekre építik.

Mi a teendő?

Szerencsére ezeken a bajba került családokon viszonylag egyszerűen lehet segíteni. A fiókák kikelését követően a fiatalokat és a tojót külön szállítódobozba téve (a madarak legtöbbször kézzel is könnyen befoghatók) a közeli Dunához, nagyobb vízhez lehet vinni, ahol nyugodtan elengedhetjük őket – részleteket itt olvashat az MME honlapján.

Érdekes kapcsolódó információ, hogy az eredetileg kavicsos zátonyokon, fövenyeken fészkelő kis lile is fel-felköltözik gyöngykaviccsal burkolt lapos tetőkre (elsősorban településszéli szuper- és hipermarketes tetőire), ahol fészekhagyó röpképtelen fiókái hasonló problémával szembesülnek, mint a récék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik