Hiába volt a nagy nekibuzdulás, lelkesedés, ígértek, sőt már dátum is az óraátállítás eltörléséről az Európai Unióban, az egészből nem lesz semmi. Sőt, még évekig nem is számíthatunk változásra, mert – kissé leegyszerűsítve – a tagállamok nem tudnak megegyezni arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást kellene-e állandóvá tenni.
A kérdés egyébként nincs is napirenden, holott az eredeti tervek szerint 2022-ben erről az egészről már múlt időben kellene beszélnünk – itt írtunk erről részletesen. Így hát március utolsó vasárnapján, vagyis 27-én, most vasárnap újra állítunk:
A következő héten pedig az emberek többsége szenved, gyötrődik az átállástól, legfeljebb azzal vigasztalhatja magát, hogy tovább van világos. Sőt, egészen sokáig, hétfőn már 19:07-kor nyugszik le a Nap, és fényét még ugye ennél is tovább élvezhetjük. De koncentráljunk most a fiziológiai következményekre.
Dr. Vida Zsuzsannát, a JóAlvás Központ szomnológusát, neurológust arról kérdeztük, miért és hogyan terheli meg szervezetünket az óraátállítás, illetve egészségügyi szempontból a téli vagy a nyári időszámítás állandóvá tétele lenne-e előnyösebb.
Mindenkinek rossz
Egyéni tényezőkön múlik, hogy évente egy-egy óra beiktatása vagy elvétele a napból – pontosabban az ehhez való alkalmazkodás – mennyire viseli meg az embert. A jetlag vagy a váltott műszakban végzett munka jóval megterhelőbb, mégis lehet tolerálni. Persze eszünkben sincs kisebbíteni az óraátállítás jelentette problémát, főleg, hogy az statisztikailag, társadalmi szinten is kimutatható.
Az óraátállítások utáni héten kimutathatóan megnő a közlekedési balesetek száma, több a stroke, súlyosbodik a szív- és érrendszeri betegek állapota
– mondja a 24.hu-nak Vida Zsuzsanna.
Mindannyiunkra érvényes ilyenkor az ingerlékenység, fáradtság, a koncentrációs képesség romlása. Van, akik könnyen átlendülnek a panaszokon, de sokaknak napokig, hetekig romlik az életminősége. A többség nyilván sokkal jobban szereti a nyári időszámításra való átállást, mert hirtelen egy órával tovább van világos, ám „típus” kérdése, hogy ki melyikhez alkalmazkodik jobban.
A későn fekvő és későn kelő bagoly kronotípusba tartozók jobban preferálják a téli idő bevezetését, míg az úgynevezett pacsirták a nyárihoz idomulnak könnyebben.
Sötétség és világosság szabályozza az életünket
Fenti panaszokat mind a bioritmusunk hirtelen és erőteljes megváltoztatása okozza. Az emberi evolúció úgy alakult, hogy sötétben pihenünk, világosban aktívak vagyunk, amelyet belső folyamatok segítenek. Fény hiányában, nyugalomba kerülve kezd el termelődni az elalvást segítő melatonin hormon, majd amint kivilágosodik, a melatonintermelés leáll, elindul az ébredés folyamata. Sőt, magának az ébrenlétnek is a fény a legerősebb ingere.
Szervezetünk működésének egyik legfontosabb szabályozója a fény és világosság váltakozása: követjük a ritmust az optimális működés érdekében. Ha egyik pillanatról a másikra ezt egy egész órával mesterségesen megborítjuk, olyan új helyzet áll elő, amihez bioritmusunknak újból alkalmazkodnia kell. Sikerrel elvégzi a feladatot, ebben biztosak lehetünk, de nem „szó nélkül” – ebből adódnak a panaszok.
És itt visszatértünk oda, hogy mivel nem vagyunk egyformák, mindenki személyre szabott időn belül alkalmazkodik hozzá, és persze sokat számít az aktuális fizikai és szellemi állapotunk, élethelyzetünk is. A szomnológus szakember megerősíti:
Téli vagy nyári?
Nem egyszerű azonban zöld ágra vergődni azon, melyiket válasszuk állandónak. A közvélemény-kutatások szerint a nyári időszámítás sokkal népszerűbb azon egyszerű oknál fogva, hogy „akkor tovább lenne világos”. A tudomány álláspontja viszont már nem ilyen egyértelmű. Ha ugyanis este tovább van világos, akkor logikusan reggel tovább van sötét, nyári időszámítással a téli időszakban hetekre reggel 8-8:30 közé csúszik a napkelte időpontja. „A sötétben való ébredés, munka- vagy iskolakezdés a depresszió egyik kiváltó oka” – jegyzi meg Vida Zsuzsanna.
Nem elég, ha felkapcsoljuk a lámpákat, a melatonin leállításához, az ébredéshez a Nap fényére van szükség – ez egészen más frekvenciát jelent, nem pótolja a „villanyfény”. Léteznek persze olyan speciális lámpák, amelyekkel előállítható, ilyeneket használnak a szomnológusok fényterápiákban. Téli idő szerint pedig nyáron kel hosszabb ideig hajnali 4 előtt a nap, de sötétet azért lényegesen könnyebb teremteni a hálóban, mint napfényt.
Összességében tehát annyit mondhatunk, hogy Magyarországon a csillagászati időhöz a téli, vagyis az óraátállítások bevezetése előtti „normál” időszámítás áll a legközelebb, ezért bioritmusunk számára is ez lenne ideális. A majdan megszülető döntés nyilván figyelembe veszi majd a népakaratot és a tudományos érveket, tényeket, ám a leginkább gazdasági érdekek fogják vezérelni.
