Arra hivatkozva, hogy a járvány ötödik hulláma a vége felé közeledik, Magyarország március elején kivezette a járványügyi korlátozások döntő többségét. Március 7-étől megszűnt a maszkviselés kötelezettsége és minden olyan korlátozás, ami védettségi igazolványhoz kötötte egy szolgáltatás igénybevételét, feloldották a beutazási korlátozásokat, illetve hatályát vesztette több, a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos rendelkezés.
Már nem buzdítanak oltásra, maszkot viselő embert elvétve látni az üzletekben vagy tömegközlekedésen – az intézkedés sokak igényével találkozott. Talán nem meglepő, hogy ha nem is veszünk róla tudomást, a koronavírus továbbra is velünk van, a héten 2500 fő körül alakult a napi új fertőzöttek száma, és 30-40 között az elhunytaké.
Közben a hírek szerint Kínában fertőzési csúcsokról beszélnek, milliós nagyvárosokat zárnak le a járvány megfékezése érdekében, és Nyugat-Európában is felfutás figyelhető meg, Ausztriában például ismét kötelező a maszkviselés. Mi következik mindebből ránk nézve? Miért mindenképpen indokolt már a harmadik oltás beadatása, illetve mi is ez a rejtélyes deltakron rekombináns? Dr. Kemenesi Gábor virológussal, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont munkatársával beszélgettünk.
Ránk nézve ebből nem következtethetünk
Ami Kínát illeti, az ottani történések füstje nagyobb, mint a lángja. Az országban most futottak fel az omikron variáns okozta fertőzések, a napi új esetszám az utóbbi szűk egy hétben 4-5 ezer fő. Fontos, hogy a kínai adatszolgáltatást mindig erős kritikával kell fogadni, de akár úgy is fogalmazhatunk: a kínai járványügyi adatok nem alkalmasak komolyabb elemzések elvégzésére.
Ráadásul az ott alkalmazott zérócovid-stratégia, kissé kisarkítva arról szól, hogy már nagyon kevés fertőzött esetén is drasztikus járványügyi intézkedéseket léptetnek életbe
– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.
A lényeg tehát, hogy a nagyon hatékonyan terjedő omikron esetén e protokoll miatt egészen ijesztőnek tűnik a helyzet, holott a napi 4-5 ezer új fertőzött járványügyileg egyáltalán nem kimagasló érték. Elképzelhető, hogy a tapasztalatok alapján változtatnak majd a stratégián.
Két oltás nem elég az omikron ellen
Ha kontinensünkre tekintünk, jelenleg úgy tűnik, a nyugat-európai a nagy „omikron-hullám” letört, és bár vannak ingadozások, jelentősebb felfutás egyelőre nem látszik. Illetve egy érdekes jelenség éppen az elmúlt hetekben jelent meg, úgy tűnik, az omikron-hullám kétcsúcsú lesz. Ennek jeleit itthon is tapasztalhattuk a napokban az esetszámok egyelőre mérsékelt emelkedése kapcsán.
Éppen az ilyen kiszámíthatatlan jelenségek miatt a legfontosabb feladat most az oltásokkal elért védelem fokozása, egyre inkább a 4. dózis minél szélesebb körű beadatásán kell gondolkodnunk. Főleg az idősebb korosztályok védelme fontos, esetükben hamarabb bekövetkezik az úgynevezett immunmemória-vesztés, amit az ismétlőoltásokkal lehet korrigálni. Ez a változó és kiszámíthatatlan helyzetben nagyon lényeges.
Az időtényezőt is figyelembe véve az omikronnal szemben két oltás nem elég, legalább három szükséges a megfelelő mértékű immunizációhoz
– emeli ki a szakember. Hozzáteszi: Magyarországon most a harmadik oltás beadatása lenne a legfontosabb.
Még a kínai események fényében megjegyzi: a világjárvány jelenleg nem abban a stádiumban van, hogy mi és mikor „jön tovább”, hanem az országok hogyan tudják úgy menedzselni a helyzetet, hogy az egészségügyi ellátórendszerük elbírja az aktuális nyomást.
Ma már teljesen kiszámíthatatlan a koronavírus csapongása, a virológus szavaival „viharos időszakot élünk”. Szabadon, „ellenőrizetlenül” kering, terjed keresztül-kasul a világban, egymástól függetlenül jönnek létre az újabb változatok. Mi ebből az egészből annyit érzékelünk, fogunk érzékelni, hogy egyszer csak hirtelen, a semmiből előbukkanhatnak az újabb variánsok.
Három-négy deltakron
Ilyen például a rejtélyes deltakron, amit a delta és az omikron variáns hibridjeként szoktak bemutatni. Így is van, annyi különbséggel, hogy nem hibridről, hanem rekombinánsról van szó, és kissé sántít a deltakron elnevezés, mert valójában már többet ismerünk belőle, mindegyik a delta és az omikron egy-egy alváltozatának keveredéséből jött létre. Nekünk, laikusoknak azonban bőven megfelel a deltakron szóhasználat.
A rekombinációk kialakulása mondhatni benne van a rendszerben, semmi különös nem történt. Ha egy szervezetet egyszerre fertőz meg a delta és az omikron, az azonos sejtben sokszorozódó vírusok bizonyos genomszakaszai „kicserélődnek” ily módon.
A vírusok genomdarabokat cserélnek, a szekvenciaadatokban két különböző variáns keveredése esetén jól látszanak a töréspontok, és egyenként meghatározható, hogy a rekombinánsban melyik szakasz melyik alvariánstól származik.
Ismert folyamat ez a koronavírusoknál, de esetünkben most jutottunk el odáig, hogy már három ilyen, „deltakronnak” nevezhető rekombinánst sikerült azonosítani. Ennél többet még nem mondhatunk róluk, azaz nem tudjuk, a gyakorlatban mindez mit jelent, illetve milyen, számunkra érdekes képességeik lehetnek. Mint ahogy azt sem, mennyire fognak elterjedni, elsőként ezt fontos szemmel tartani – az is lehet, a hirtelen jött hírnév után eltűnnek, lábjegyzetté válnak a járvány történetében.
