89 éves korában elhunyt Luc Montagnier francia virológus, az AIDS-et okozó HIV egyik felfedezője – írja az MTI. A tudós 2008-ban megosztott Nobel-díjat kapott a vírus izolálásáért. A FranceSoir helyi lap szerint a kutató kedden halt meg Neuilly-sur-Seine-ben, családja körében.
Montagnier a Loire menti Chabris városában született. Ötéves korában elütötte egy autó, két napig kómában feküdt, a baleset következtében pedig arca sebhelyes maradt. Középiskolás korától érdeklődéssel figyelte, ahogy könyvelőként dolgozó apja vasárnaponként a családi házuk padlásán berendezett kis laboratóriumban kísérletezett. Tizennégy évesen már önállóan is próbálkozott, majd főként nagyapjának a vastagbélrákkal folytatott elhúzódó küzdelme ösztönözte arra, hogy maga is rákkutatásba kezdjen.
Orvosi diplomáját Párizsban szerezte 1955-ben. Huszonhárom évesen adjunktus lett a Sorbonne-on, 1963 és 1965 között ösztöndíjasként Glasgow-ban folytatott virológiai kutatásokat. Ian MacPherson mellett dolgozva fedezte fel, hogy az agaróz gél elnevezésű kocsonyás anyag kiváló környezetet biztosít a rákos sejtek tenyésztésére. Technikájuk általánosan elfogadottá vált az onkogénekkel (a rákos megbetegedés kialakulását elősegítő gén) és a sejttranszformációval foglalkozó laboratóriumokban.
1965 és 1972 között az Institut de Radium (később Institut Curie) laboratóriumának vezetője lett. 1972-ben megalapította a Pasteur Intézet onkológiai osztályát, amelynek 2000-ig volt az igazgatója. Figyelme a retrovírusok felé fordult, amelyek örökítő anyagukat nem DNS, hanem RNS alakjában tárolják. Amikor a vírus belép a gazdasejtbe, ott kiszabadul belőle az RNS, valamint egy enzim (fordított transzkriptáz), és DNS-t állít elő, amelyhez a vírus RNS-ét használja mintának. A vírus DNS-e ezután beépül a gazdasejt DNS-ébe.
Bizonyos körülmények hatására a sejtekben replikálódik a vírus, amely elszaporodva károsítja a szervezet sejtjeit, olykor azok pusztulását okozva. Azt az amerikai Robert Gallo bizonyította be, hogy az emberi szervezetben is létezhetnek retrovírusok: sikerült életben tartania az emberi immunreakcióban részt vevő úgynevezett T-sejteket, illetve azonosítania az azokat fertőző leukémiavírust (HTLV).
Az előző évben megjelent betegség, amelyet szerzett immunhiányos tünetegyüttesnek (angol rövidítéssel: AIDS) neveztek el, hamarosan a kábítószer-használók, heteroszexuálisok és vérátömlesztésen átesettek körében is terjedni kezdett.
Nobel-díjat kapott felfedezéséért
Montagnier csapatával azt feltételezte, hogy valószínűleg egy retrovírus felelős a betegségért. Felfigyeltek arra, hogy az AIDS kialakulását megelőző stádiumban a nyirokcsomók tartósan megduzzadnak, ezért 1983-ban Montagnier és két kollégája, Francoise Barré-Sinoussi és Jean-Claude Chermann megvizsgáltak egy fertőzött beteg nyirokcsomójából származó szövetkultúrát. Az elemzés során retrovírus-transzkriptázt találtak, ami bizonyította a retrovírus jelenlétét. Az izolált vírust LAV-nak nevezték el, amely később nemzetközi megegyezés nyomán új nevet kapott: humán immunhiányos vírus (HIV).
Montagnier és kollégái azt is felismerték, hogy a HIV az emberi immunreakcióban részt vevő T4 sejteket támadja meg. Bár ekkor még nem voltak bizonyosak abban, hogy az AIDS kórokozóját találták meg, felfedezésüket publikálták a Science című folyóirat 1983. május 20-i számában. A Gallo vezette amerikai kutatók egy évvel később tették közzé cikküket, amely tudatta a világgal, hogy izolálták az AIDS-et okozó, általuk HTLV-IIIB névre keresztelt retrovírust.
Egyazon kórokozót írtak le, amikor 1985-ben közzétették a rendkívül gyorsan mutálódó vírus genetikai mintáját. A két csoport összekülönbözött az elsőség kérdésén, az éles vitát végül kormányszintű megállapodás zárta le: az AIDS-tesztből származó bevételeket egyenlően osztották meg, Montagnier-t és Gallót pedig társfelfedezőnek minősítették. Ma már bizonyos, hogy az elsőség a franciáké volt, az amerikaiak tulajdonképpen egy Párizsból küldött mintát izoláltak.
Az orvostudományi Nobel-díjat 2008-ban Montagnier és Barré-Sinoussi kapták a humán immundeficiencia vírus felfedezésért, megosztva a méhnyakrákot okozó humán papilloma vírust leíró német Harald zur Hausennel. Gallo mellőzése hatalmas vitát keltett, még Montagnier is meglepetését fejezte ki, a bizottság azonban arra hivatkozott, hogy nem tehetett másként, mert a szabályok szerint az elsőséget kell elismerniük.
