Egy avar kori temetőre és egy feltehetően agyagkitermelésre használt, szándékosan elhagyott szarmata telep maradványaira bukkantak Baja környékén – írja az MTI. N. Kovács Zita, a Türr István Múzeum igazgatója szerint egy bajai beruházás miatt végeztek az Ipartelepi úton 2021 kora tavaszán próbafeltárást, majd a közelmúltban közel kétezer négyzetméteren megelőző feltárást.
Cs. Andrási Réka régész-muzeológus kiemelte: a próbafeltárás keretében találták meg a telepet és egy nagy kiterjedésű avar kori temetőt, amelynek tíz sírját tárták fel.
Cs. Andrási Réka szerint egy ruhakapcsoló tű alapján azt feltételezték, hogy szarmata temetőről van szó, hiszen a népcsoport hagyatékában fordul elő gyakran ez a római kori fibula. A temetkezési szokások és a későbbiekben előkerült leletek azonban ezt megcáfolták. Emlékeztetett arra: nem ritka, hogy avar kori temetőkből is előkerülnek római kori ruhakapcsoló tűk, ez esetben is erről van szó.
A többségében női, de férfit és gyermeket is rejtő nyughelyek északnyugati-délkeleti tájolásúak voltak, enyhén lekerekített sarkú, téglalap alakú gödrökkel. Két esetben az elhunytat a lábánál étellel temették el, továbbá szintén érdekes jelenség volt, hogy az egyik sírba két elhunytat is helyeztek, egymással szemben.
Cs. Andrási Réka szerint több alkalommal is megfigyelhették a kerevet, vagyis a deszkakoporsó nyomát, de cölöpszerkezetes sírok is dokumentálhatóak voltak, ami azt jelenti, hogy cölöpök tartottak valamilyen deszkafedelet, ez alatt pedig deszkakoporsóban lehetett az elhunyt. A kutatók úgy gondolják, hogy izgalmas adatokkal gazdagodott Baja népvándorláskori régészete.
A területen végzett megelőző feltárás során találtak rá a feltehetően szándékosan felhagyott szarmata telepre. A csekély leletanyag ellenére sok objektumot azonosítottak. A területen szürke, korongolt szarmata kerámiatöredékeket, egy kézzel formált kisméretű edénykét és egy terra sigillatát, vagyis római kori kerámiadarabot is találtak. Ezen kívül állatcsontok, zömében kérődző állatok koponyái és egyéb váztöredékei kerültek elő nagyobb számban. Pap Evelin régész-muzeológus szerint egy szemetesgödör alján lévő égett rétegben kérődző állatok állkapocstöredékeit, további égett vázcsonttöredékeit és kevés szarmata kori kerámiát találtak másodlagosan bedobott helyzetben.
Az elhagyott telepet később feltehetően agyagkitermelésre használták. Erre főként a sok esetben amorf alakú gödrök, a leletszegénység vagy a fémtárgyak teljes hiánya utalt. Az avar temető közelsége miatt nem zárható ki az sem, hogy a szarmata megtelepedést követően az avarok is tovább használták a területet agyagnyerő helyként, de ennek nincs kézzelfogható bizonyítéka, kimondottan avar korszakra keltezhető lelet a telep területén nem került elő. Az agyagkinyerő gödrökön kívül néhány méhkas alakú gödröt, épületnyomot és cölöplyukakat, (kerítő)árkokat is dokumentáltak. A feltáráson a bajai szakemberek munkáját a kalocsai múzeum régésze is segítette.
