Először mutattak ki nanoműanyag-szennyezést mindkét sarkvidéken, ami azt jelzi, hogy az apró szennyező részecskék az egész Földön elterjedtek. A Guardian híre szerint a nanorészecskék kisebbek és mérgezőbbek, mint a mikroműanyagok, amelyeket már korábban megtaláltak világszerte.
A Grönlandot borító jégből származó minta elemzése kimutatta, hogy a nanoműanyagok legalább 50 éve szennyezik ezt a térséget. Az azonban még a kutatókat is meglepte, hogy a szennyező részecskék negyede járműgumikból származott. A nanorészecskék nagyon könnyűek, és valószínűleg az észak-amerikai és ázsiai városokból fújja őket a szél Grönlandra. Az antarktiszi McMurdo-szoros tengeri jegében talált nanoműanyagokat pedig az óceáni áramlatok szállíthatták a Déli-sarkra.
Már évtizedek óta ott a nanoműanyag a jégmagban
A műanyagok is a bolygót mérgező vegyi szennyezőanyagok közé tartoznak. A globális vegyi szennyezés pedig már meghaladta az emberiség számára biztonságos határértéket. A szennyező műanyagrészecskéket a Mount Everest csúcsától az óceánok mélyéig mindenütt megtalálták. Egy közelmúltban készült tanulmány szerint a szervezetbe bejutó műanyagrészecskék károsítják az emberi sejteket.
Dusan Materic, az Utrechti Egyetem munkatársa, az új kutatás vezetője elmondta: „a Déli- és az Északi-sarkvidéken is kimutattunk nanoműanyagokat. Ez azért nagyon fontos fejlemény, mert a nanoműanyagok a mikroműanyagokhoz képest toxikológiailag nagyon aktívak”. Grönlandon 14 méter mélységből vettek mintát a jégből, ebből a jégmagból az 1965-ig visszanyúló hóesés rétegeit lehet megfigyelni.
Számomra nem az volt a meglepetés, hogy ott nanoműanyagokat mutattunk ki, hanem az, hogy a magban mindenütt ott volt. Vagyis miközben a nanoműanyagot új szennyezőanyagnak tekintik, valójában már évtizedek óta ott van
– magyarázta a tudós.
A sarkvidéki jégben már korábban is találtak mikroműanyagokat, Materic csoportja pedig új módszereket fejlesztett ki a szennyezés észlelésére, és így sikerült a sokkal kisebb nanorészecskéket is elemezniük. Korábbi kutatások már felvetették, hogy a gumiabroncsokból származó szennyezés az óceánba kerülő mikroműanyagok egyik fő forrása, az új kutatás pedig igazolta ezt – olvasható az MTI hírében.
Grönlandon a nanoműanyagok fele polietilén volt, amelyet eldobható műanyagzacskókhoz és csomagolásokhoz használnak, negyede gumiabroncs-részecske volt, ötöde pedig polietilén-tereftalát (PET), amelyet palackok és ruházati cikkek készítéséhez használnak. Az antarktiszi jégben talált nanoműanyagok fele szintén polietilén volt. A második leggyakoribb műanyagrészecske pedig a polipropilén volt. A lakott területektől messze fekvő Antarktiszon nem találtak gumiabroncs-részecskéket.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a nanoműanyagoknak különböző káros hatásai vannak a szervezetre: a nanoműanyag az emberi szervezetben citotoxicitást (a sejtek mérgezését) és gyulladást is okozhat.
