A 21. század egyik legnagyobb vulkánkitörése tapasztalható a Csendes-óceánon, a Tonga-szigetek térségében. A műholdas felvételek szerint a robbanásos kitörés vulkáni hamufelhője 20 kilométer magasságba emelkedett és elérte a sztratoszférát is. Az ELTE kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi csapat felfedezte és dokumentálta a kitöréssel összefüggésbe hozható érdekes légköri jelenségeket, többek között egy villámgyűrűt – adta hírül az ELTE TTK.
Az nem meglepő és nem is újdonság, hogy a vulkánkitörésekkor gyorsan emelkedő kitörési felhőben villámok keletkeznek, a tongai kitörés felhőjét azonban ebből a szempontból még nem vizsgálták. Az ELTE TTK FFI Geofizikai és Űrtudományi Tanszékén működő Űrkutató Csoport munkatársai, Steinbach Péter tudományos főmunkatárs vezetésével feldolgozták a WWLLN villámdetektor-hálózat adatait – és
A percenkénti észlelésekből összeállított videón is kirajzolódik a kitörés során feltörő felhő, illetve annak meteorológiai műholdképeken már látott gyors szétterjedése. Ez azt mutatja, ahogy a troposzférában szétterjedő forró hamufelhő és a környező párás levegő határán folyamatos az intenzív villámtevékenység.
https://www.youtube.com/watch?v=-QdSnsfGxKE
A kitörési felhő pereme körülbelül 12 kilométer magasságban a stabil sztratoszférának ütközve eredményezi a villámok jól kivehető gyűrűjét. A kitörés kiemelkedő villámaktivitását mutatja, hogy a teljes Földön, egész nap észlelhető villámok nagyjából 6-7 százaléka keletkezett itt, mindössze két óra alatt.
A WWLLN, vagyis a World Wide Lightning Location Network rövidítése, a Seattle-i székheyű University of Washington vezette hálózatnak az ELTE Természettudományi Karán működő kutatócsoport is alapító tagja és a lágymányosi campuson működő antennájával részt vesz annak adatszolgáltatásában is. Mind időben, mind térben jóval pontosabban és jóval több villámot detektál, mint más, publikusan elérhető szolgáltatások.
