Míg a Föld felszínén a hőmérséklet koronként ingadozó, addig a mélyben a bolygó 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulása óta szép lassan, de folyamatosan csökken. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg folyékony belső régiók idővel meg fognak szilárdulni.
Egy új tanulmány alapján a lehűlés a véltnél gyorsabb lehet – írja a ScienceAlert.
A szakértők szerint a különbséget a külső vas-nikkel mag és az olvadt alsó köpeny közötti réteg ásványa, a bridgmanit adja. Ezen ásvány hővezetése nagyban befolyásolja, hogy miként áramlik a hő át a határon. Mivel a hővezetésre hat a nyomás és a hőmérséklet, a felszínen nehéz vizsgálni, hogy hogyan viselkedik a bridgmanit a mélyben.
Motohiko Murakami, az ETH Zürich munkatársa és kollégái egy lézer segítségével szimulálták az alsó köpeny extrém környezetét, szélsőséges hőmérsékletnek és nyomásnak téve ki egy bridgmanitkristályt. Murakami szerint eredményeik azt mutatták, hogy az ásvány hővezető képessége a régióban a vártnál 1,5-szer magasabb. Ez azt jelenti, hogy a magból gyorsabban áramlik a hő a köpeny felé, ami fokozza a lehűlést. A folyamat ráadásul egyre gyorsulhat: amikor a bridgmanit hőmérséklete lecsökken, poszt-perovszkittá alakul, amely még jobb hővezető.
A friss tanulmány alapján a Föld a véltnél hamarabb fog kihűlni, illetve inaktívvá válni. Mivel rendkívül komplex jelenségről van szó, a hosszát nem tudják meghatározni, emberi léptékkel ugyanakkor a folyamat valószínűleg rendkívül hosszú lesz.
