A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja szerint a pandémia alatt jócskán megcsappant a populista vezetőkbe vetett hit – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben. A kutatók 109 ország több mint félmillió lakóját elemezték 2020 óta, és egyértelmű jeleket találtak a populista „hullám” csendesedésére. Az egyetem friss jelentése az első olyan tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy a járvány hogyan hatott globálisan a politikai szférára.
A jelentésből kiderül: a világjárvány jelentette fenyegetések „technokratikus” eltolódást mutatnak, növekedett a bizalom a kormányokban és a szakértőkben, például tudósokban és köztisztviselőkben. A demokratikus folyamatba vetett hit azonban továbbra is erősen inog.
„Az elmúlt évek politikájának központjában az olyan rendszerellenes politikusok felbukkanása volt, akik a szakértőkkel szembeni növekvő bizalmatlanságban szereztek maguknak hatalmat” – mondta Dr. Roberto Foa, a jelentés vezető szerzője. Hozzátette: Erdogantól és Bolsonarótól Kelet-Európa „erős embereiig” a bolygó az elmúlt években a politikai populizmus erős hullámát élte át. Lehet, hogy a járvány most segít, hogy mindez alábbhagyjon.
A jelentés kimutatja, hogy a járvány első hónapjaiban megerősödött a politikusok helyzete, hiszen az emberek először rájuk figyeltek, mint a problémáik megoldóira. Hamar kiderült azonban, hogy a populista politikusok nem kezelik jól a pandémiát, szinte azonnal csökkenni kezdett a népszerűségük, és ez a lefelé ívelő tendencia azóta is töretlen.
A populista vezetők átlagosan 10 százalékpontos csökkenést tapasztaltak 2020 tavasza és 2021 utolsó negyedéve között, míg a nem populisták értékelése visszatért a járvány előtti szintre. Persze itt csak átlagokról beszélünk, nem konkrét országokról. A választópolgárok általi támogatottság is jelentősen zuhant – ez leginkább Európában látható, ahol a populista pártokra szavazni szándékozók aránya átlagosan 11 százalékponttal 27%-ra csökkent. Az európai ellenzéki populista pártok támogatottsága szintén csökkent a világjárvány alatt – átlagosan 5 százalékponttal 11%-ra –, míg a „hagyományos” ellenzéké nőtt. Az európai populista pártok támogatottsága csökkent a legnagyobb arányban, köztük a hazai Fideszé is.
A jelentés közvélemény-kutatása szerint az emberek a populista vezetőket kevésbé tartják megbízhatónak a koronavírusról szóló információkkal kapcsolatban.
A kutatók nem tudják pontosan, mi okozza a csökkenést, de valószínűleg hozzátettek a problémához az olyan képtelenségek is, mint Bolsonaro maszkellenes mandátuma, illetve az sem segített, amikor Donald Trump felvetette, hogy fertőtlenítőt kellene inni a koronavírus ellen.
Az emberek a jelentés szerint egyre inkább arra lennének kíváncsiak, hogy a nem politikai szakértők hozzák a döntéseket.
