Szakértők egy csoportja egy ókori illemhelyet vizsgálva arra jutott, hogy fertőző betegségektől szenvedtek a korabeli Jeruzsálem előkelői – írja az MTI a ynetre hivatkozva. A kutatók egy, az első szentély korából (időszámítás előtt nagyjából 1000-586) származó luxusbirtokot tártak fel, a vizsgálat során pedig az is kiderült, hogy a város elitjét bélparaziták gyötörték.
A Tel-Avivi Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársai szerint a fertőzések valószínűleg a kor higiénás körülményeiből, az élelmiszerek és az ivóvíz fekáliával való szennyezettségéből fakadtak.
A mintegy 2700 éves bélféregpeték maradványait az Armon Hanacív nevű lakónegyednél feltárt palota kertjében, annak kő illemhelye alatt találták meg. A mintagyűjtést Dafna Langgut, a Tel-Avivi Egyetem régésze vezette, a feltárt parazitapetéket fénymikroszkóp alatt azonosította.
A kutató szerint a bélférgek olyan paraziták, amelyek hasfájást, hányingert, hasmenést és viszketést okoznak. Némelyikük különösen veszélyes a gyerekekre, alultápláltsághoz, fejlődési lemaradáshoz, idegrendszeri károsodáshoz, extrém esetekben akár halálhoz is vezethetnek.
Az illemhelyként szolgáló gödröt egy négyzet alakú mészkőlap fedte közepén egy lyukkal. „A kiépített vécék rendkívül ritkák voltak abban az időszakban Izrael földjén, a luxust jelezték, státuszszimbólumnak számítottak, melyet csak a gazdagok és magas rangúak engedhettek meg maguknak” – nyilatkozta Langgut.
Akkoriban gyógyszer hiányában nehéz vagy lehetetlen volt a felépülés a lakosság jelentős részét, a leletek alapján a gazdagokat is érintő bélférgességből. A fertőzöttek életük végéig szenvedhettek a parazitáktól.
A ma már Jeruzsálemhez tartozó, de az ókori városon kívül, délre található birtok az időszámítás előtti 7. század közepén épült. Gazdagon megmunkált kőtárgyakat is találtak a helyszínen, és a palota szomszédságában lenyűgöző kertre bukkantak, ahonnan kilátás nyílt az ókori városra és a szentély dombjára.
