Egy friss tanulmány alapján a Naphoz hasonló csillagok a véltnél instabilabbak lehetnek – írja a Universe Today. A csapat EK Draconis G színképtípusú csillagot vizsgálta, amely nagyjából 111 fényévre fekszik. Namekata Koszuke, a Kiotói Egyetem munkatársa és kollégái a megfigyelés során egy hatalmas koronakidobódást (CME-t) észleltek. Az ilyen típusú események szerencsére idővel egyre ritkábbá válhatnak a Nap-szerű csillagoknál.
Koronakidobódások a Napnál is rendszeresen előfordulnak, egy-egy ilyen eseménykor forró, nagy sebességű töltött részecskék áramlanak az űrbe, melyek a Földet is elérhetik. Bár bolygónkat védi a mágneses tér, a CME-k esetenként veszélybe sodorhatják az űrhajósokat és műholdakat, illetve megzavarhatják a földi elektromos rendszereket.
Az EK Draconist elemezve a csapat arra jutott, hogy a veszélyes naptevékenység egyre fokozódhat, ahogy a Nap-szerű csillagok öregednek. Yuta Notsu, a Boulderi Kaliforniai Egyetem kutatója és a csapat tagja szerint megfigyeléseik segíthetnek jobban megérteni, hogy a napkitörések miként hatottak a Földre és a Marsra az évmilliárdok során.
Az EK Draconis méretében és tömegében a Napre emlékeztet, de rendkívül fiatal, mindössze 100 millió éves. A szakértők a NASA TESS műholdjával és a Kiotói Egyetem Szeimei távcsövével tanulmányozták az objektumot 2020 tavaszán. Tavaly április 5-én egy hatalmas kitörést, egy úgynevezett szuperflert észleltek az égitestnél, nagyjából 30 perccel később pedig egy CME következett. Namekata szerint hasonló esemény elvileg a Napnál is történhet.
A becslések alapján az EK Draconisnál dokumentált koronakidobódás tízszer nagyobb volt, mint a legnagyobb eddigi, Nap-szerű csillagnál észlelt CME.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a Naphoz hasonló idősebb csillagoknál a pusztító naptevékenység ritka lehet.
A távoli múltban a fiatal Nap produkálhatott ilyen koronakidobódásokat. Ezek az események nagyban hathattak a Földre és a Marsra.
