Egy új vizsgálat alapján a kőkorszaki Kína Velencéjeként emlegetett Liangcsu-kultúra hirtelen összeomlását a rendkívüli monszunesőzés, illetve az azzal járó hatalmas áradások okozták – írja az MTI. A kelet-kínai Liangcsu a korai kínai civilizáció egyik példája volt, a város több mint 5 ezer évvel ezelőtt már komoly vízgazdálkodási rendszerrel bírt. Eddig vitatott volt, hogy mi hozhatta el a civilizáció hirtelen összeomlását, Christoph Spötl, az Innsbrucki Egyetem geológus és kollégái azonban most megtalálhatták a választ.
Liangcsu maradványai Sanghajtól 160 kilométerre délnyugatra, a Jangce-folyó deltájánál találhatók. Ebben a térségben 5300 évvel ezelőtt egy rendkívül fejlett kultúra virágzott, amelyet a monumentális vízi civilizációk egyik legkorábbi bizonyítékának tekintenek.
Az elképesztő megoldásokat úgy tudták megvalósítani, hogy fémeket nem is ismertek. A rendszer lehetővé tette, hogy egész évben jókora mezőgazdasági területeket műveljenek meg.
A majdnem ezer évig lakott város története ugyanakkor hirtelen véget ért. Az ásatásokon a romokon vékony agyagréteget találtak, ami arra utalt, hogy a fejlett civilizáció pusztulása és a Jangce-folyó vagy a Kelet-kínai-tenger okozta áradások között kapcsolat lehetett. Emberhez köthető pusztításra, például háborúra utaló nyomokat nem azonosítottak.
A kutatók cseppkőbarlangokban keresték a magyarázatot, a cseppkövekből ugyanis rekonstruálni tudják az ősi éghajlati változásokat. 2017-ben két barlangból vettek mintákat abban a térségből, amelyet a délkelet-ázsiai monszun hasonlóan érintett, mint a Jangce deltáját.
A cseppkövek elemzéséből kiderült, hogy 4345-4324 évvel ezelőtt rendkívül csapadékos időszak kezdődött a régióban. A szénizotópos vizsgálat, valamint az urán-tórium elemzések alapján igen pontosan tudták megállapítani a szélsőséges esőzések idejét. „A hatalmas monszunesőzések valószínűleg olyan súlyos áradásokhoz vezettek a Jangcén és mellékágain, hogy még a jól megépített gátak és csatornák sem tudtak ellenállni a víztömegnek, amely elpusztította Liangcsut, és menekülésre késztette a lakóit” – írták a kutatók. A nagyon csapadékos éghajlati viszonyok 300 évig időszakosan fennmaradtak.
