Az asszírok korából származó, mintegy 2700 éves, ipari méretű borászatot és domborműveket tártak fel Észak-Irakban – írja az MTI. „14 olyan berendezést találtunk, melyekkel szőlőt préseltek, szőlőlevet nyertek ki, majd bort készítettek” – mondta Daniele Morandi Bonacossi, az Udinei Egyetem munkatársa és az ásatás vezetője. A kutató szerint ez az első ilyen felfedezés Irakban.
Az egykori borászat az időszámítás előtt 721-705 közt uralkodó II. Sarrukín asszír király, azaz a bibliai Szárgon fővárosának közelében, Moszulnál fekszik.
Az olasz régészekből és a Kurdisztáni Autonóm Régióban lévő Dohuk régészeti hatóságának munkatársaiból álló csoport egy másik ásatáson, Faidában ókori domborművekre bukkant egy csaknem 9 kilométeres öntözőcsatorna falain. A 12 lapos dombormű mindegyike 5 méter hosszú és 2 méter széles, és az időszámítás előtti 8. század végén vagy a 7. század elején készültek II. Sarrukín vagy Szín-ahhé-eriba megbízásából.
A domborműveken Bonacossi szerint az asszír király látható, miközben különböző, állatokon ülő istenekhez imádkozik. „Istár, a szerelem, a viszály és háború istene egy oroszlánon ül” – mondta a régész. A kutató hozzátette, vannak sziklába vájt domborművek másutt is Irakban, főleg Kurdisztánban, de egyik sem olyan nagy és monumentális, mint a most feltártak.
Az alkotásokat azért vájták a vizet a hegyekből a földekre vezető csatorna falába, hogy eszébe juttassák az embereknek, ki építtette az öntözőcsatornát. „Az imát ábrázoló jeleneteknek nemcsak vallási, hanem politikai üzenete is volt, egyfajta propagandát képeztek. A király így akarta megmutatni a térségben élő embereknek, hogy neki köszönhetik az éltető öntözőcsatornát, ezt észben kell tartaniuk, és hűségesnek kell maradniuk” – mondta Bonacossi.
A mai Irak területén az ókorban számos fejlett kultúra létezett, melyeknek emlékei máig fennmaradtak. A lelőhelyeket az évtizedek óta tartó politikai káoszban ugyanakkor sokszor kifosztották, a zsákmányt pedig gyűjtőknek adták el.
