Egy friss tanulmány alapján agyi károsodást okozhat a hosszú ideig tartó űrutazás – írja az MTI. A müncheni Lajos-Miksa Egyetem (LMU) csapata szerint az űrhajósokon végzett vérvizsgálatok enyhe, de tartós elváltozásokat és az agy gyorsabb öregedését mutatták ki. A jelenség hátterében az állhat, hogy a mikrogravitáció megzavarhatja a vér kiáramlását az agyból, ami idővel az agy-gerincvelői folyadék nyomásának növekedését idézheti elő.
Korábbi tanulmányok utaltak már arra, hogy a hosszabb űrutazások nemcsak a csontok és izmok sorvadásához vezethetnek, hanem az agyra is hatással vannak. Jens Jordan, a Német Űrkutató Központ orvosi intézetének igazgatója szerint ez a jelenség űrutazáshoz köthető neurookuláris szindrómaként (SANS) ismert, eddig azonban nem volt világos, hogy a hatás károsítja-e az agyat.
Ennek feltárására az LMU szakértői svéd és orosz kollégáikkal öt olyan orosz űrhajós vérét vizsgálták, akik öt és fél hónapot töltöttek el a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). A kozmonauták vérét az utazás előtt és közvetlenül utána, majd egy héttel, valamint három héttel később is elemezték.
Különösen igaz ez a visszatérés utáni első hétre.
Az nem derül ki a tanulmányból, hogy az agyi változások megbetegítették-e az érintetteket. „Egy biomarker a vérben még semmit nem mond a klinikai panaszokról” – mondta Jordan.
Peter zu Eulenburg, a csapat tagja szerint ahhoz, hogy a hosszú ideig tartó missziók kockázatait a minimális szinten lehessen tartani, fel kell mérni, hogy miként lehet megakadályozni az agyat érintő nyomásnövekedést. A NASA és az európai űrkutatási hivatal (ESA) is vizsgálja a kérdést, többek között azt, hogy segíthet-e az űrhajósoknak egy mesterséges gravitációt előidéző centrifuga.
