A rozmárok életmódja nagymértékben függ a tengeri jégtől, amely a globális felmelegedés miatt erősen visszaszorulóban van. Ezek a tengeri emlősök a jégtáblákra húzódnak ki, hogy ott pihenhessenek és nevelhessék fel kicsinyeiket, illetve hogy onnan induljanak táplálékszerző útjukra. Mindezt megnehezíti a szezonális tengeri jég olvadása.
A nyári tengeri jég mennyisége évtizedenként 13 százalékkal csökken, ennek következtében egyre több rozmár zsúfolódik össze a szárazföldön, ami megnöveli annak kockázatát, hogy a rozmárborjakat eltiporják, és a helyi táplálékforrások is kimerülnek – idézi az MTI Rod Downie-t, a WWF vezető sarkvidéki tanácsadóját.
A rozmárok számlálását önkéntesek végzik, a legalább öt évig tartó felmérés az atlanti alfajokra, valamint a Laptyev-tenger térségében élő állatok egy némileg elszigetelt csoportjára összpontosít. Az atlanti rozmárok állománya becslések szerint mintegy 30 ezerre tehető.
