Egy augusztusban megjelent tanulmányban a szakértők két izgalmas jelet mutatnak be, amelyeket egy kis gravitációshullám-detektorral észleltek – írja a Live Science. Maxim Goryachev, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa és kollégái igen óvatosak az eredményekkel kapcsolatban, de ha adataik helyesek, úgy felfedezésük komoly hatást gyakorolhat a fizikatudományra.
A legnagyobb detektorok, így a LIGO és a Virgo, a hatalmas tömegű objektumok ütközéséből származó gravitációs hullámokat keresik. Az első ilyen jeleket 2015-ben mutatták ki, a program vezetői néhány éven belül Nobel-díjat kaptak az eredményért – a projektről itt olvashat bővebben.
A gravitációs hullámokat ugyanakkor jóval kisebb objektumok is létrehozhatják, az elmúlt években pedig rengeteg szakértő dolgozott azon, hogy kellően érzékeny műszereket építsenek. Ilyen detektort alkottak meg Goryachevék: a szerkezetben egy 3 centiméter átmérőjű, kvarcból álló lemez található, és egy olyan rezonáns kamra tartozik hozzá, amely bizonyos frekvenciák hatására elektromos jelet bocsát ki. A berendezést olyan pajzsokkal mögé helyezték, amelyek megvédték a zavaró sugárzástól, és le is hűtötték, hogy minimalizálják a hő okozta vibrálást.
A 153 napon át zajló kísérlet során a kristály kétszer jelzett, a kutatók most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, pontosan mit mutattak ki. Michael Tobar, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem szakértője szerint az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a kozmikus sugárzást fogták, de az is elképzelhető, hogy egy egyelőre ismeretlen hőingadozási folyamat állt a háttérben – utóbbi az alacsony hőmérséklet miatt nem tűnik valószínűnek.
Vannak azonban egzotikusabb elméletek is. Lehetséges, hogy a hullámokat egy feltételezett részecske, egy axion bocsátotta ki, miközben egy fekete lyuk körül forgott. Tobar szerint több olyan magyarázat is létezik, amely átírhatja a fizikát.
A kozmológusok úgy vélik, hogy az ősrobbanás után az univerzum tágulást tapasztalt, a korszak végén pedig fázisátalakuláson eshetett át. Amennyiben valóban így volt, a jelenség gravitációs hullámokat kelthetett. Francesco Muia, a Cambridge-i Egyetem elméleti fizikusa szerint a kísérlettel akár ennek jeleit is detektálhatták. A szakértő nem vett részt a vizsgálatban.
Fontos kiemelni, hogy a kísérlet teljesen újszerű, az eredményekből ezért nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Idővel remélhetőleg indulnak majd hasonló megfigyelések, melyek segíthetnek jobban megérteni a mostani adatokat.
