Egyre több bizonyíték van arra, hogy a koronavírus szezonális, vagyis az előfordulása magától, külső korlátozó intézkedések nélkül hullámzó mintázatot követ egy éven belül. Ez sokáig nyitott kérdés volt a koronavírusnál, de már látható, hogy nyáron nem terjed olyan gyorsan a vírus, mint télen, legalábbis magyarországi viszonyok között – nyilatkozta a Portfoliónak Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.
„Összetett okai lehetnek annak, hogy egy vírusnál milyen tényezők okozzák a szezonalitást, tulajdonképpen ezt még az influenzánál sem tudjuk teljesen biztosan. Számíthat a napsütés, az UV-sugárzás inaktiválhatja a vírust, illetve az emberek magasabb D-vitamin szintje is jót tehet. A hőmérséklet és a levegő páratartalma is befolyásolhatja a vírus életképességét. De nem csak biológiai kérdésekről lehet szó: más a szociális viselkedés, több a szabadban töltött idő, ilyenkor van az iskolaszünet, egyszóval nagyon sok tényező van, vagy lehet a szezonalitás hátterében.”
„A vírus alap változatának az R értéke 2,5-3 volt, így jött ki, hogy leegyszerűsítve 60-67 százalékos védettségi arány elegendő a közösségi immunitáshoz. Miután azonban a brit 50-70 százalékkal fertőzőbb, így 75 százalék fölé kell emelni a védettek arányát. Az indiai variáns, ami már megjelent Magyarországon is, nagyon úgy tűnik, hogy még ennél is fertőzőbb, így könnyen lehet, hogy a 80 százalékos védettségi arányt is meg kell haladnunk ahhoz, hogy ne tudjon önfenntartó járvány kitörni.”
Most 5,3 milliónál valamivel többen kapták meg az első oltásukat, közülük 4,15 millióan a másodikat is. Ehhez jönnek még a betegségen átesettek. De a 80 százalékos védettségi aránytól még messze vagyunk. Ezért fontos a gyerekek oltása, a napokban tették lehetővé, hogy a 12-15 évesek is felvehessék az oltást.
Ez a gyermekek oltása szempontjából sem mindegy, érdemes meggondolni, hogy a magyar lakosságnak a 18 éven alattiak önmagában a 19 százalékát jelentik – mondta a biostatisztikus.
A különböző oltások mennyire védenek a különböző mutánsok ellen?
Azt tudjuk, hogy a legjobban kutatott vakcina esetében, ami a Pfizer, általánosságban jó a hatékonyság minden variánssal szemben, például egy pár héttel ezelőtti katari, valós megbetegedések elemzésén alapuló vizsgálat szerint 90 százalék a brit és 75 százalék a dél-afrikai variáns ellen. Látszik tehát, hogy kevesebb, mint az eredeti klinikai kísérletben talált 95 százalék, és variánstól függően kevesebb, de azért még így is jól működik. Másik oldalról, eléggé úgy néz ki, hogy az AstraZeneca és az indiai mutáns egy nem túl szerencsés kombináció, az angolok múlt héten kijött első, való életbeli adatai alapján itt már csak 60 százalék körüli a hatásosság, miközben a Pfizer még itt is majdnem 90 százalék. Hozzá kell azt is tenni, hogy az mRNS oltásokat a legkönnyebb „testre szabni” az új variánsokhoz gyártástechnológiai szempontból.
Azzal egészítette ki ezt, hogy
a tapasztalatok szerint a súlyosabb megbetegedés és a halálos kimenetel ellen jobb védelmet nyújtanak az oltások, mint általában a megbetegedés ellen. A klinikai vizsgálatok irgalmatlanul sok tesztalanyon zajlottak le, de rövid ideig tartottak, így halálos áldozata a vírusnak szinte mutatóban volt ezekben a vizsgálatokban, emiatt az ez elleni védelmet nem lehetett lemérni. A törzskönyvezés utáni vizsgálatokban azonban beigazolódni látszik a fenti várakozás, a már említett katari például még a variánsokkal együtt is 97 százalékos hatásosságot mutatott ki a súlyos lefolyás ellen a Pfizer esetében.
