Egy friss tanulmány alapján éjszakai életmódott folytatott a Shuvuuia deserti – írja az MTI. A bagolyszerű dinoszaurusz éjjeli látással és hallással rendelkezett, a ragadozó mintegy 70 millió éve élt a mai Mongólia és Észak-Kína területén fekvő pusztákon.
Jonah Choinierez, a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem munkatársa és kollégái az állat pupilláját körülvevő, csontocskákból álló gyűrűt, illetve a koponyán belül megtalálható, a hallószervet borító csontos csövet vizsgálták.
A ragadozó dinoszauruszok általában az átlagnál is jobb hallással rendelkeztek, látásuk viszont többnyire a nappali fényhez alkalmazkodott. Velük ellentétben a Shuvuuia deserti éjszaka kiválóan vadászhatott.
A faj a kréta földtörténeti korszakban élt. A kétlábú, fácán méretű állatnak egy kisebb házimacskának megfelelő tömege lehetett. Mivel nem volt erős állkapcsa, sem éles fogai, koponyája feltűnően madárszerű, gyenge lehetett, benne apró, rizsszem méretű fogakkal. Közepes hosszúságú nyakával, apró fejével és nagyon hosszú lábaival úgy nézett ki, mint egy furcsa növésű tyúk. A madarakkal ellentétben ugyanakkor rövid, de nagyon erős karjai is voltak, melyek egyetlen, ásásra alkalmas karomban végződtek.
„Annyira különös állat, hogy a paleontológusok régóta törték a fejüket, hogyan is élhetett” – mondta Roger Benson, az Oxford Egyetem paleontológusa. A szakértők szerint az éjjeli aktivitás szokatlan volt a dinoszauruszok körében, kivéve az alvarezsauridák családját, amelybe a Shuvuuia is tartozott. Ezeknél a dinoszauruszoknál evolúciójuk során korán kialakult az éjjeli látás képessége, a szuperhalláshoz azonban több időre volt szükség.
