Az Alfa Centauri egy három csillagból és legalább két bolygóból álló rendszer – az exobolygók a legkisebb csillag, a Proxima Centauri körül keringenek. A 4,34 fényévre fekvő Alfa Centauri a legközelebbi idegen rendszer, a szakértők pedig egy ideje vizsgálják, hogy miként küldhetnének szondát a csillagokhoz.
A becslések alapján az űrszonda 20 év alatt juthatna el a rendszerbe. Összehasonlításképp: egy hagyományos meghajtású rakéta 30 ezer év alatt tehetné meg az utat.
A projektben Avi Loeb is részt vesz, akinek a közelmúltban Földönkívüli címmel jelent meg egy könyve. A szakember szerint egy hasonló, idegenek által épített fényvitorla suhanhatott át néhány éve a Naprendszeren.
A tervezett küldetés mögött álló Breakthrough Initiatives minden évben Breakthrough Discuss néven rendez konferenciát Jurij Gagarin első űrrepülésének évfordulóján. A 2021-es rendezvény középpontjában az Alfa Centauri állt – írja az IFLScience.
A konferencia első napján a rendszer megfigyeléseinek adatait mutatták be. Egyes kutatók szerint a helyi bolygókon akár az élet is kialakulhatott, a Breakthrough Listen SETI (földön kívüli intelligencia keresése) projektben ráadásul izgalmas rádiójeleket is észleltek az Alfa Centaurinál.
A második napon már a technológiai kérdésekkel foglalkoztak: azzal, hogy hogyan juttathatnának egy űreszközt a rendszerbe, illetve hogy miként kommunikálhatnának vele. Artur Davoyan, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint jelenleg is vizsgálják, hogy hogyan lehetne létrehozni a napvitorlás szondát, a meghajtásához szükséges erős lézert, illetve hogy miként kommunikálhatnának a távol járó űreszközzel.
Bár a misszió nem feltétlenül fog megvalósulni, a Breakthrough Starshot keretében olyan munka folyik, amely elősegítheti a Naprendszer gyors feltérképezését. Davoyan például egy olyan, csupán 1 grammos, jelenlegi technológiánkkal is megépíthető rendszer lehetőségét vetette fel, amelyben a nanoszonda és a napvitorla egy és ugyanaz. Egy ilyen űreszköz egyetlen hónap alatt érhetné el a Marsot.
Michael Paluszek, a Princeton Satellite Systems igazgatója egy másik, hosszabb küldetés ötletével állt elő. Elképzelésének lényege, hogy a nukleáris fúzió energiáját felhasználva küldjenek el egy nagyobb űreszközt az Alfa Centaurihoz. (A nukleáris fúzió hatékony megvalósításához egyre közelebb kerül az emberiség.) A megoldással nagyjából 400 év alatt érhetne el a szonda a közeli rendszerbe, ami a 30 ezer éves úthoz képest kifejezetten rövid időnek számít.
