2020. augusztus 4-én helyi idő szerint este óriási detonáció történt Bejrútban. A város kikötőjében 2750 tonna nem megfelelően tárolt ammónium-nitrát robbant fel, a balesetben nagyjából 200 ember vesztette életét, a helyszínen egy 140 méter széles kráter alakult ki. Az esemény volt minden idők egyik legnagyobb ember okozta, nem nukleáris detonációja.
Egy friss tanulmányban Heki Koszuke, a Hokkaidói Egyetem munkatársa és kollégái a robbanás által előidézett légköri hullámot vizsgálják – írja a Phys.org.
A csapat az ionoszféra elektrontartalmát mérte fel, ez a réteg 50-965 kilométeres magasságban húzódik. Bizonyos természetes jelenségek, így a szélsőséges ultraibolya sugárzás és a geomágneses viharok, illetve egyes emberi tevékenységek, például a nukleárisfegyver-tesztek képesek befolyásolni az ionoszférában fellelhető elektronok mennyiségét.
A szakértők GPS műholdak adataiból következtettek a részecsketartalomra. Az eredmények alapján a bejrúti robbanás az ionoszférában is kialakított egy légköri hullámot, amely 0,8 kilométer per másodperces sebességgel haladt déli irányba. Ez az érték az érintett rétegben észlelhető hanghullámok sebességéhez hasonlít.
Hekiék szerint a bejrúti robbanás hulláma nagyobb volt, mint amit a japán Aszama tűzhányó 2004-es kitörése után mértek. A detonáció nagysága 1,1 kilotonna TNT erejének felelt meg.
