A Leedsi Egyetem csapata szerint a villámcsapásoknak a meteoritokhoz hasonló fontos szerepük volt abban, hogy az élethez tökéletes feltételek alakuljanak ki a Földön – írja az MTI. A szakértők régóta azt feltételezik, hogy a meteoritok révén több mint 4 milliárd éve olyan ásványok jutottak el bolygónkra, amelyek elengedhetetlen voltak az első létformák számára. Az is valószínűsíthető, hogy az ásványok egy kicsiny része villámcsapások milliárdjaival rakódott le a fiatal Földre.
A szakértők ez alapján úgy gondolják, hogy az élet kialakulhat a Föld-szerű bolygókon bármikor, ha megfelelőek a légköri feltételek.
A kutatók egy különösen nagy és érintetlen fulguritot vizsgáltak, ez az üvegszerű ásványi anyag akkor keletkezik, amikor villámcsapás éri a talajt. Az érintett minta 2016-ban jött létre, amikor az amerikai Glen Ellyn egyik ingatlanjába villám csapott. A fulguritot utóbb a közeli Wheaton College-nak adományozták. A szakértők eredetileg a kőzet keletkezését vizsgálták, de közben felfedezték, hogy a mintában szokatlanul nagy mennyiségű schreibersit van. Ez egy magas foszfortartalmú ásvány, amely a meteoritokra jellemző.
A foszfor létfontosságú az élet számára, szerepe van minden életfolyamatban a mozgástól a növekedésen át a szaporodásig. A fiatal Föld felszínén az anyag csak olyan ásványokban volt jelen, amelyek nem oldódnak vízben, viszont a schreibersit képes vízben oldódni.
„Sokan feltételezték, hogy a földi élet sekély földfelszíni vizekből ered Charles Darwin híres »meleg kis pocsolya« evolúciós elmélete alapján. Az élet keletkezéséről felállított legtöbb modellben szerepelnek a meteoritok, amelyek kis mennyiségben hordoznak schreibersitet. Vizsgálatunkban viszonylag nagy mennyiségű schreibersitet találtunk a fulguritban” – mondta Benjamin Hess, a vizsgálat vezetője és a Yale Egyetem doktorandusza.
Villámcsapások rendszeresen érik a Földet, ami azt jelenti, hogy az élet megszületéséhez szükséges foszfor nem csupán meteoritbecsapódások következménye. Hess szerint ennél is fontosabb, hogy az élet kialakulása más Föld-szerű bolygókon azt követően is lehetséges marad, hogy a becsapódások már megszűntek.
A csapat becslése alapján a villámcsapások által létrehozott foszforalapú ásványok mennyisége akkor haladta meg a meteoritokból keletkezőkét, amikor a Föld mintegy 3,5 milliárd éves volt. A legkorábbi ismert mikrofosszíliák éppen ebből a korból származnak. Mivel a villámcsapások kevésbé pusztítók, mint a becsapódások, kevésbé avatkozhattak bele azokba az evolúciós folyamatokba, amelyek az élet kialakulásához vezettek.
