Egy új vizsgálat alapján Ötzi, az őskori jégember idején fordulhatott hidegebbre az éghajlat az Alpokban – írja az MTI. Az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) csapata szerint a Keleti-Alpok csúcsai 10 000 évvel ezelőtt jégmentesek voltak, 5900 éve azonban az éghajlat ismét hidegebbé vált, a gleccserek pedig újra növekedni kezdtek. Ötzinek, aki néhány évszázaddal a lehűlés kezdete után élt, ezért melegebben kellett öltözködnie.
A mintegy 12 000 éve megkezdődött melegebb időszak, a holocén éghajlatilag nem egységes, Európában ezen periódus alatt például több klímaváltozás is történt. A visszavonuló jég nyomán felszínre került fák, illetve egyéb adatok arra utalnak, hogy egy úgynevezett klímaoptimum (meleg időszak) uralkodott mintegy 6000 évvel ezelőtt. A friss eredmények összhangban vannak a korábbi adatokkal.
Pascal Bohleber, az ÖAW Interdiszciplináris Hegységkutató Intézetének munkatársa csapatával a tiroli Kauner-völgyben emelkedő 3518 méteres Weißseespitze gleccserénél végzett fúrásokat, a szakértők az így kinyert két jégmagot elemezték. A jégbe zárt szén segítségével meg tudták állapítani a legrégebbi, a sziklás altalajnál lévő rétegek korát. Eszerint a gleccserben lévő legősibb jég nagyjából 5900, legfeljebb 7000 éves. „Ez arra utal, hogy ez előtt a csúcs jégmentes volt” – mondta Bohleber.
A kutatók szerint az akkori klímakörülmények miatt nagy magasságban sem volt lehetséges a tartós gleccseresedés, mivel túl meleg volt. Csak ezt követően javultak a körülmények a jégtömegek kialakulása szempontjából.
A jégfuratok mindössze 12 kilométerre attól a helytől származnak, ahol 1991-ben megtalálták Ötzit, a gleccsermúmiát, 3200 méteres magasságban. Ötzi korát 5100-5300 évre teszik, életében valószínűleg a gleccserek ismét megjelentek a Keleti-Alpokban.
Ez a korabeliek számára valószínűleg azt jelentette, hogy az Alpokon való átkelés veszélyesebbé vált
– mondta Bohleber. Azt nem tudni, hogy az Ötzi testét konzerváló jég mikor keletkezett.
A jelenlegi globális felmelegedés előrehaladtával a térség hamarosan ismét jégtelenné válik. „Szerencsénk van, hogy egyáltalán tudtunk még jégfuratot venni. Fogy az időnk. Még 10-12 méternyi jég van, néhány éven belül azonban teljesen eltűnhet” – mondta Bohleber. A kutató kiemelte, hogy bár az átkelő csúcsa a holocén korban egyszer már jégtelenné vált, ez nem jelenti azt, hogy akkoriban melegebb volt, mint ma. „Adataink alapján csak azt mondhatjuk, hogy a gleccserek 5900 éve ismét növekedni kezdtek. Hogy mi volt azelőtt, azt nem tudjuk rekonstruálni a jégfuratokból” – fejtette ki.
A Nyugati-Alpok csúcsain 4000 méter felett sok helyen a holocén teljes időszaka alatt jelen volt a jég. Nem tudni, hogy ez a jövőben is így marad-e.
