A kémiai elemek periódusos rendszerét, más néven a Mengyelejev-táblázatot Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus tette közzé 1869-ben. Felismerte, hogy az akkor ismert elemek tulajdonságai a rendszámuk alapján periodikusan váltakoznak. Mengyelejev emellett megjósolta a táblázat akkor még üres helyeire kerülő elemek néhány tulajdonságát. Előrejelzései a kérdéses elemek felfedezése után többnyire beigazolódtak. Mengyelejev periódusos rendszerét azóta új elemek felfedezésével és a kémiai viselkedést leíró újabb modellekkel bővítették és finomították.
A táblázatban a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Egy új, a Journal of Physical Chemistry tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ezt a rendszert is lehetne pontosabbá és jobbá tenni: Zahed Allahyari és Artem Oganov olyan megoldást javasoltak, amiben mindegyik elemhez egy úgynevezett Mengyelejev-számot rendelnek, ami az elem atomjának sugárátmérőjéből és az elektronegativitásából jön ki – írja az IFL Science. Az igazi újdonság az, hogy a szakértők szerint kétdimenziós rendszert kellene alkotni, amiben benne vannak az úgynevezett bináris vegyületek is, mint amilyen például a nátrium-klorid (NaCl).
Az új elképzelés a régihez képest azért lenne jobb a szakértők szerint, mert segítene megjósolni azoknak a vegyületeknek a tulajdonságait, amelyeket még meg sem alkottak. Ez nagyon hasznos lehet az új anyagok kutatásához, amelyek a jövőbeli, vagy már most használatos technológiákhoz lesznek elengedhetetlenek. Az új rendszert ráadásul ki lehet bővíteni olyan vegyületekre is később, amelyek nem kettő, hanem három összetevőből állnak.
