Tudomány

Ebben világelsők a magyarok

Friss, olasz kutatás bizonyítja, hogy Magyarországon dolgozik a világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja, amely tizenöt éve tartja a vezető pozícióját.

Csányi Vilmos 1994-ben nyerte az első OTKA pályázatot kutyák kutatására, és 1997-ben jelent meg a Családi Kutya Program kutatócsoport első tudományos közleménye. Akkoriban még sok volt a szkeptikus hang, de mára bebizonyosodott, hogy a professzor nagyon ráérzett a trendre, sőt, az általa alapított csoport valójában nem csak elindította a folyamatot, hanem azóta is főszerepet játszik a nemzetközi kutyás kutatásokban.

Olasz kutatók harminc évnyi etológiai szakirodalmat átfésülve megvizsgálták, van-e alapja annak a benyomásnak, hogy az utóbbi időben egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó szakcikk. Kiderült, hogy ez nem tévedés: míg 2005-ben körülbelül 20 kutyás publikáció jelent meg, ez a szám 2018-ra 170-ig futott fel (ebből 12 százalék magyar szerzőségű). Összehasonlításképpen, az összes etológia cikk száma 3000 körül volt 2005-ben és 4000 körül 2018-ban, tehát világszinten a Canis familiaris viselkedésével foglalkozó publikációk száma arányaiban 0,6 százalékról 4-re nőtt.

Miért olyan vonzó a kutyák kutatása? Nem egyértelmű a válasz. A máig legidézettebb közlemények a kutya háziasításának viselkedési hatásával foglalkoztak, kézből nevelt farkasokkal hasonlították össze a kutyákat. Később mégsem ezek a cikkek szaporodtak meg leginkább (hiszen nem olyan egyszerű farkasokat kutatni), hanem a temperamentum, személyiség témájúak. Míg 2005 előtt a kutyát igyekeztek humán betegségek (pl. Alzheimer kór) modelljeként vizsgálni, mára egyre gyakoribbak a kutyát önmagáért (a népszerűsége miatt) vizsgáló kutatások, és fontosabbá vált a fajták és nemek jellemzőinek leírása, elsősorban az agresszivitás kapcsán.

Fotó: Kubinyi Enikő/ELTE Etológia Tanszék

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszéke 2005 óta őrzi a vezető szerepét, amely az olasz szerzők szerint „mindig is a fő közreműködő volt a kutya kognitív és viselkedéstudomány fejlődésében”.

A vizsgált jelenségek egy része – például a kutya-ember interakciók, kommunikáció, kötődés – megbízhatóan átível akár évtizedeket is, de rendszeresen felbukkannak úttörő témák vagy vizsgálati módszerek is, mint amilyen a kutya-agyműködés vizsgálata, robot-etológia, önreprezentáció, automatizált viselkedésfelismerés és szótanuló kutya-géniuszok kutatása.

Kiemelt kép: Kubinyi Enikő/ELTE Etológia Tanszék

Ajánlott videó

Olvasói sztorik