Ezeréves aranyérméket találtak Jeruzsálemben – írja a Jiszrael Hajomra hivatkozva az MTI. A leletekre a Siratófal akadálymentesítését szolgáló lift építése közben bukkantak a Templom-hegy Heródes kori nyugati falának közelében. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) régészei egy megelőző feltáráson, egy kisebb cserépedénybe rejtve találták meg a négy darab aranyérmét.
„Ősi takarékperselyre bukkantunk” – mondta David Gelman, az IAA szakembere. A korai iszlám korban készült tiszta arany pénzérmék meglepetésként kerültek elő, amikor egy hónap elteltével megtisztították a benne felgyülemlett lerakódástól a cserépkancsót.
Az aranypénzek kiváló állapotban őrződtek meg, az írás rajtuk azonnal kivehető volt, amikor előkerültek a cserépből, külön tisztítás nélkül is
– nyilatkozta Robert Cole, az IAA érmeszakértője.
Az érmék a 940-970-es évekből származnak. Ez a viharos politikai változások ideje volt, amikor Izrael földjének felügyelete a mai Bagdad területén székelő szunnita Abbászida Kalifátustól a síita riválisokhoz került, az észak-afrikai Fátimida-dinasztiához, amely ekkoriban hódította meg Egyiptomot, Szíriát és Palesztinát, és a mai Kairóban rendezkedett be. Ezeket a történelmi eseményeket szinte tökéletesen tükrözik a korsóban felfedezett érmék: két aranydénárt Ramlában vertek a kalifátus területén Al-Fadl al-Mutí kalifa idején (946-974), a másik kettőt Kairóban készítették a Fátimida uralkodók, al-Muizz (953-975) és utódja, al-Azíz idején (975-996).
„Ötven éve először fedeztek fel Jeruzsálemben Fátimida-kori aranykincset” – mondta Cole. Legutóbb Benjamin Mazar professzor talált az óvárosban, a Templom-hegytől délre a hatnapos háború (1967) után végzett nagy feltárások során ebből a korból származó öt érmét és ékszereket.
Négy dénár jelentős pénzösszegnek számított a lakosság többségének, akik akkoriban alapvető létszükségleteiket tudták csak fedezni. Ez az összeg egy kezdő hivatalnok havi vagy egy egyszerű fizikai munkás négyhavi fizetését jelentette. Az átlagemberekhez képest csak keveseknek, maroknyi tisztviselőnek és kereskedőnek volt hatalmas vagyona. A kincstár egyik vezetője ekkor havonta mintegy 7000 aranydénárt kereshetett, és volt olyan, aki vidéki birtokai után évi százezer aranydénár jövedelemhez jutott.
